Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 23 (203. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZABÓ RUDOLFNÉ DR., a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
539 Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat rendelkezései terjedelmét tekintve túlmegy a részleges szabályozás keretein. A foglalkoztatási törvény valamennyi lényeges re ndelkezését érinti, valójában átfogó módosításnak tekinthető. Kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslat vitája során hozzászólásaikkal, majd a végszavazás során szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüke t. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szabó Rudolfnénak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. SZABÓ RUDOLFNÉ DR. , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megtárgyalta a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, és azt egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak találta. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy több ok miatt került sor a foglalkoztatási törvény módosítására. Ezeket a miniszter úr az előbb felsorolta, ezért én még egyszer nem sorolom azokat. Kiemelném viszont, hogy az említett három módosítási csomag mellett nem került sor ezúttal sem a munkanélküli és a szociális ellátórendszer összehangolására. Ez elhangzott a bizottságban. Nem váltott ki nagy vitát a törvényjavaslat, de jó néhány kérdés elhangzott a munkaügyi szervezet irányítására, működésére vonatkozóan. Így például, az Országos Munkaügyi Központ irányító szerepének megszüntetése révén hogyan sikerül a Munkaügyi Minisztériumnak megoldani a hálózat gyakorlati irányítását? Ez egy alapvető kérdés. Vagy a Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelőség munkáját ki és h ogyan irányítja majd? Kérdések hangzottak el az aktív eszközök közül a részmunkaidős foglalkoztatás, a munkaviszonyban lévők képzésének, valamint a munkahelymegőrzésnek támogatási módjáról is, melyeket csak nagyon szűkszavúan tartalmaz a javaslat. Válaszké nt elhangzott, hogy az átmenet megszervezése problémákat okoz, de nem elsősorban a munkaügyi központokban. Ezeknek eddig is megvolt az önjáró mechanizmusuk,, és továbblendültek a nehézségeken. A bizonytalanságokat pedig igyekszik eloszlatni a minisztérium. A munkaügyi felügyelőségeknek a nemzetközi egyezmények alapján meg kell őrizniük a szakmai önállóságukat, de megengedhetetlen, hogy ne legyenek nagyon szorosan a munkaerőpiaci szervezetekhez kapcsolva. Valójában jó együttműködésre van szükség az Országos Munkaügyi Módszertani Központ, a felügyelőségek, a munkaügyi központok és a Munkaügyi Minisztérium között. Az aktív eszközök bővülését örvendetesnek tartotta a minisztérium, de közülük a részmunkaidős támogatás hatása a minisztérium képviselője szerint is kétségesnek tűnik. (20.00) A Népjóléti Minisztérium képviselője ezután tájékoztatást adott arról, hogy milyen dilemmák vannak még jelenleg is a munkanélküliellátásból kikerülők szociális ellátásának módjáról, mértékéről. Számítások szerint a jövedelempót ló támogatásban részesülőknek, mintegy 240 ezer főnek körülbelül egyharmada bekerülhet még a Munkaerőpiaci Alap támogatási rendszerébe, egyharmada feketemunkában vehet részt, de 100 ezer fő véglegesen kisodródhat a munkaerőpiacról. Számukra valamilyen seg élyezési rendszert kellene kidolgozni. Ennek során viszont dilemmát jelent, hogy az aktív korúak végleges segélyezése elfogadhatóe. Csak a jövedelempótló támogatásból kiesőkre legyene érvényes, vagy azokra is, akik sohasem voltak arra jogosultak? Mekkora legyen a segélyezés mértéke? Honnan lesz rá forrás? Ezekre a kérdésekre természetesen még vissza kell térnünk. A minisztérium bármilyen segítséget, javaslatot szívesen venne, bárkinek a közreműködését ezzel kapcsolatosan. Végezetül, kisebbségi véleménykén t elhangzott a jelen törvénymódosítással kapcsolatosan, hogy a 38 szakaszos terjedelem ellenére nem biztos, hogy az átfogó módosítása a foglalkoztatási
