Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 23 (203. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
528 értékében. Tehát elvi alapja van igenis annak, hogy ehhez nem nagymértékben, de azért a nyugdíjasok szempontjából elfogadható mértékben szintén ilyen módon hozzányúlás kerüljön. Azt üdvözöljük, hogy itt szintén megvan a fedezet egy biz onyos nyugdíjkiegészítésre, azonban ezt mi keveselljük, és ennél nagyobb értéket szeretnénk a nyugdíjasoknak szánni. Előttünk van a '95ös zárszámadás problémája, az ÁPV Rt. elszámolásának a hiánya. Felhívjuk a figyelmet, hogy nem szabad, hogy még egyszer előforduljon, hogy ha már az ÁPV Rt. ilyen súllyal szerepel egy költségvetésben, akkor nehogy újra előforduljon, hogy a következő évben ennek az évnek a zárszámadásánál ismét elmaradna itt az elszámolás. Fölvetjük azt is - itt egy tételt emelek ki , hogy az ÁPV Rt. működési költségét 4 milliárd forinttal megemeli a tervezet. Ezt mi túlzásnak tartjuk, figyelembe véve mindazokat a bérköveteléseket, amelyeket különböző rétegek jogos szempontjait figyelembe véve szakszervezetek előterjesztenek, és figyelembe v éve azt, hogy az ÁPV Rt.nek a működési költsége eddig is ilyen magas volt. Nem értjük, hogy miért kell itt még működésiköltségemelést csinálni ilyen gazdasági helyzetben, amely azért alapvetően nem változott meg akkor sem, hogyha magának ennek a költségv etésnek a pozíciója jó. Röviden szeretnék foglalkozni a közszolgálati médiák helyzetével, és az itt, a költségvetésben előterjesztett megoldási móddal. Erről tömören azt kell megállapítanunk, hogy sajnos nem oldja meg a médiatörvény alapján fennálló kötele zettségek teljesítését. Ezt a problémát továbbgörgeti, ismeretes, hogy a '97. évi költségvetés kialakításánál is ez az egyik legkomolyabb tétel, legvitatottabb tétel. Mi úgy gondoljuk, hogy a médiatörvény még múlt évi elfogadása alapján még ebben az évben, tehát 1996ban meg kellett volna teremteni annak a lehetőségét, hogy valóban megvalósuljanak a közszolgálati médiák, és az új szervezetek megfelelő pénzügyi háttérrel tudjanak tiszta lappal indulni. Sajnos, ezt itt nem sikerült megteremteni. Ezt kifogásol juk, és már előre érezzük ennek a terhét, hogy a jövő évi költségvetésben ismét ezzel foglalkoznunk kell. Tehát sokkal jobb lett volna ezt elkerülni. Mi úgy gondoljuk, hogy a médiák, a Magyar Televízió, Rádió tartozásaival kapcsolatban itt elővezetett mego ldás, amennyiben ingatlanvagyon elvonása, zár alá vonása történhet, ellentétben áll a médiatörvény szellemével, és veszélyezteti a közszolgálati funkció ellátását. (19.10) Más megoldást szerettünk volna. Nem értjük és kifogásoljuk a Magyar Befektetési és F ejlesztési Bank garanciaösszegének a megduplázását. Nem tudjuk, hogy miért nem kellett akkor más bankoknál is ezt megtenni, miért van ez így kiemelve. Úgy látjuk, hogy a mezőgazdasági problémák is továbbgörgetésre kerültek, az agrártámogatások rendszerében létrejött feszültségeknek a kezelése itt még nem megfelelő, és ez is a médiához hasonlóan tulajdonképpen tovább van görgetve, s a jövő évi költségvetésben ugyanezzel a problémával fogunk újra birkózni. Sor kerül ebben a törvé nyjavaslatban az állam és az egyházak közötti szerződés alapján egy átcsoportosításra, ami természetesen üdvözlendő a Belügyminisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium között, azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez az összeg még nem nyújtja meg, nem nyújtja a teljes fedezetet:, itt 950 millióról van szó tudomásunk szerint, és az átcsoportosítás csak 700 milliót biztosít, tehát további 250 milliót majd a tartalékból kell elvenni, amennyiben a kormányzat be akarja tartani ezt a megállapodást. Sor kerül a törvényjavaslat keretében az államháztartási törvény módosítására is. Tulajdonképpen az önmagában üdvözlendő, hogy a kincstári kör, a kincstár alá tartozó szervezetek devizaszámlái ezentúl nemcsak az MNBnél vezethetők. Ez egy természetes dolog. De fölhí vjuk a figyelmet arra, hogy íme, milyen eredménnyel járt egyes szervezetek jogkövető magatartása, amelyek komolyan vették ezt a rendelkezést és kizárólag az MNBnél akartak számlákat vezetni, szemben azokkal, akik a késedelem miatt vagy az elutasítás miatt már eddig is máshol vezették devizaszámláikat, és ezek
