Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 23 (203. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
527 Általánosságban azonban meg kell állapítanunk azt, hogy ilyen nagy léptékű módosítás, amit végeredményben ez a benyújtott tervezet tartalmaz, ténylegesen pótköltségvetést igényelt volna. Elismerjük azt, hogy jogilag ez az igény nem áll fenn, hiszen jogilag az államháztartási törvény 41. § (4) bekezdésének megfelel az előterjesztés. Viszont ugyanakkor, ha összegszerűségében nézzük és a tételeiben az igen sok részterületet érintő helyzetet, akkor mégiscsak azt mondjuk, ho gy ténylegesen úgy tekintünk rá, mintha pótköltségvetés lenne. Fölvetjük azt is, hogy ilyen típusú változtatásnak is határt kellene szabni az államháztartási törvényben. Részleteiben egykét neuralgikus pontot szeretnék kiemelni. A 2. §ban - mi is foglalk oztunk ezzel a kialakult helyzettel, amely a Magyar Nemzeti Bank veszteségének az elszámolására teremtett jogszabályhely. Valóban fennáll ennek a szükségessége, hogy a Magyar Nemzeti Banknál idén képződő veszteséget valamilyen módon költségvetési kapcsolat tal az államháztartáson belül megoldják. Azonban hiányoljuk azt, hogy még mindig nem került beterjesztésre a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos úgynevezett jegybanktörvénynek a módosítása, mert mi úgy gondoljuk, hogy ebben kell megteremteni ennek a lehetős égét, hiszen előkészület alatt van ez a törvény, és úgy tudjuk, hogy ebben fog megváltozni tulajdonképpen ez a költségvetési kapcsolat, állítólag jövő év január 1től. Hiányoljuk azt, hogy ez még nincs előttünk, és így nem látjuk tisztán, hogy tulajdonképp en itt milyen összeg kerül elszámolásra, ez mennyiben tudja a költségvetés egyensúlyát továbbra is biztosítani. Egyébként az egyensúllyal kapcsolatban szeretnénk megjegyezni, hogy való igaz, hogy szorosan a költségvetésnél maradva a hiánynak és a tartalékn ak a pozíciója jó, tehát emiatt nem kellett pótköltségvetést benyújtani. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy az államháztartási hiánynak már nem ilyen jó a helyzete a társadalombiztosítási költségvetéseknél már keletkezett mintegy 54 milliárdos hiány miatt. Ezért felvetjük azt, hogy ott viszont szükséges lenne a pótköltségvetésnek a benyújtása. Ez is jó lenne, ha minél hamarább bekerülne, mert ezeket a költségvetési problémákat jó lenne, ha a parlament együttesen láthatná. Tehát sürgetjük a jegybanktörvény mó dosításának a beterjesztését is, hogy lássuk a tiszta szinkront a költségvetés módosítása és a jegybanktörvény között. A tartaléknak a növelése tulajdonképpen nyilvánvaló szándékot takar, a kormány mozgásterének bizonyos fokú növelését. És ez is arra utal, hogy ha a tartaléknak a vészes fogyása miatt pótköltségvetést kell beterjeszteni, akkor mi fölvetjük azt, hogy bizony a növelése is inkább ilyen pótköltségvetési igényt jelentene. Természetesen üdvözöljük azt, hogy bérpolitikai intézkedésekre itt végeredm ényben fedezet keletkezik. Ezt számtalanszor napirend előtti hozzászólásban is előhoztuk, és kerestük mindig azt, hogy hogyan fogja tudni a kormány betartani ígéreteit. Amennyiben erről van szó, akkor ezt így mindenképpen üdvözöljük. De fölvetjük azt, hogy ezt egy normál költségvetési procedúra keretében is meg lehetett volna oldani, azaz vagy olyan ígéretet nem szabad tenni, ami fedezetlen, illetőleg a fedezetet időben meg kell teremteni. De ha már így történt, természetesen az érintett rétegek - közalkalm azottak, köztisztviselők - szempontjából ez mindenképpen üdvözlendő intézkedés. A privatizációs többletbevételekből keletkező kamatmegtakarítások felhasználásával kapcsolatban megjegyzem, hogy mi ezzel kapcsolatban beterjesztettünk egy külön országgyűlési határozati javaslatot, amely természetesen nem került elfogadásra. Ezt föl kívánjuk eleveníteni, azaz egyetértünk a gazdaságélénkítés szándékával, csak ezt mi egy kicsit más módon tennénk meg, ezért itt módosító javaslatot fogunk benyújtani. Megjegyezzük e zzel kapcsolatban azt, szintén külön országgyűlési határozatot nyújtottunk be arra vonatkozóan, hogy ezt a nagyon szerencsétlenül sikerült idei félszázalékos nyugdíjemelést kellene valahogyan kompenzálni még az idén kiadandó, ennél jóval nagyobb összegű ny ugdíjkiegészítéssel. És erre vonatkozóan a forrás megteremtése tulajdonképpen itt kívánkozik, tudniillik ennek az elvi alapja az, hogy a privatizáció tárgyát képező objektumok, értékek kialakulását a nyugdíjasok életműve segítette elő, tehát az ő munkájuk benne van ezeknek az
