Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 23 (203. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DEMETER ERVIN (MDF):
496 Az eddig felmerült jelöltek szakmai alkalmassága mindenki számára vitathatatlan, és ezért értelmileg érthetetlen annak merev elutasítása, hogy közülük egy et nevezzen meg a koalíció, egyet az ellenzék, a harmadikat pedig közösen. És ha ez nem sikerül, akkor ám sorsoljunk. Sorsoljuk ki a harmadikat, és fejezzük be ezt az iszapbirkózást. Persze van még egy csodafegyver: kétharmados többséggel módosítani lehet a törvényt. Ez persze beindítaná azt az ördögi kört, amelyből soha nem lesz kitörés, és ezért én - az isten szerelmére! - kérem, hogy szálljunk már magunkba, és próbáljuk meg végre értelmesen megoldani a problémát! Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék i pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Demeter Ervin frakcióvezető úr, MDF. Megadom a szót. DEMETER ERVIN (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvise lőtársaim! Hová lett a köztisztesség? - tehették fel sokan ezt a kérdést, amikor az elmúlt héten a költségvetési beszámoló vitáját hallhatták, és hallhatták azt, hogy az ország büdzséjéről az Állami Számvevőszéknek, - illetve annak az elszámolásáról - mily en rossz a véleménye, és tételesen sorolja azokat a jogszabálysértéseket, amelyeket a kormány elkövetett. (Moraj a kormánypártok padsoraiból.) Persze elég sajátos módon reagált erre a kormányzó többség, és ezen a héten már a parlament nyilvános közvetítése idejében nem kerül sor a költségvetési beszámoló tárgyalására. Természetesen mi tisztában vagyunk vele, és tudjuk, hogy a televíziós közvetítési idő korlátozott. Tisztában vagyunk azzal is, hogy volt olyan időszak, amikor egyáltalán nem közvetített a tele vízió, azonban meglátásunk szerint a költségvetési beszámoló egy olyan fontos kérdés, amiről a nyilvánosság, a televíziós közvetítések idején kell vitatkozni, és megadni minden parlamenti erőnek annak a lehetőségét, hogy ezt a nyilvánosság előtt megtegye. Természetesen azért kívánunk napirend előtt szólni, mert ezt a jelenséget nem tartjuk előzmény nélkülinek, és olyan tendenciákat vélünk felfedezni, amelyek korlátozzák az ellenzék jogosítványait, és feladataiban akadályozzák őket, nevezetesen az ellenőrző funkciójának akadályozását véljük felfedezni. Önök bizonyára tudják, hogy a vezérszónoki rendszert a kormányzó pártok akaratából megszüntették, azt a teljes parlamenti konszenzuson működő rendet, amelyben minden parlamenti erőnek lehetősége volt arra, hog y egy adott törvényről, a konkrét törvényről a véleményét elmondja. Önök ezt megakadályozták, és a televízió nyilvánosságából kiszorították. Érveik között az szerepel, hogy a két kormánypárti - elfelejtjük hozzászámolni mindig az előterjesztő véleményt , támogató véleményével szemben öt ellenvélemény jelenik meg. Meglátásunk szerint ki kell bírni öt ellenvéleményt is, és az, hogyha esetleg eltérő a javaslat, vagy egy parlamenti párt értékrendjében a különbségeket megmutatja a kormány javaslatához, jobb es etben a törvény javára is válhat, nem pedig kárára. Ezért mi, a magunk részéről helytelennek tartjuk, hogy megszüntetik a vezérszónoki rendszert, de ennek további következményeként értékeljük, hogy egy olyan fontos kérdésről, mint a költségvetési beszámoló , nem a televíziós időben közvetítenek. Amikor annak idején a parlamentek egyáltalán alakultak, talán három kérdés volt az, amit fontosnak és kizárólagos feladatuknak tekintettek: hogy ki legyen a király, erről a kérdésről a parlament döntött; hogy háborúb a menjen az adott ország vagy sem, erről is a parlament döntött; és a harmadik ilyen dolog volt az adóknak a kérdése, hogy kivesséke, és mire fordítsák. Meglátásunk szerint a jelenlegi kormánynak kutya kötelessége - különösen egy ilyen mértékű adórendszer mellett - a nyilvánosság előtt és a televízió idejében elszámolni az adott évi költségvetésről.
