Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A párizsi békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. számú törvény 27. §-a 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TÓTH PÁL (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
4256 be, amikor a kormány kijelenti. Mert ez egy naivitás. A kárpótlás akkor fejeződik be, amikor a jogszabályokat megalkotja az Országgyűlés, a hiányzó jogszabályokat is, és majd a kárpótlási jegyeket föl fogják használni az állampolgárok. Ekkor fejeződik be a kárpótlás. Mindaddig csak politikai ízű kijelentéseket lehet tenni, amelyben kormánypárti képviselőtársaim igencsak jeleskednek. De annak érdekében, hogy a kárpótlás valóban befejeződjék, nem sok minden történik. És hozzá kell tennem: kormánypárti képviselőtársaim aktív támogatásával. Hisz éppen tegnap a kormánypárti képviselők nem tartották tárgysorozatbavételre alkalmasnak, hogy a politikai üldözöttek, akik már '93ban, '94ben, '95ben, '96ba n kaptak kárpótlási jegyet, és nem életjáradékot kértek, mert azt hitték, hogy föl tudják használni a kárpótlási jegyüket, most visszaadják, és életjáradékot kérjenek helyette. Nem tartotta időszerűnek ezt a kormánypárti többség. Időszerűnek azt tartja, ho gy foglalkozunk egy olyan törvénnyel, amit úgyse tudunk ebben az évben elfogadni, tehát nincsen jogi kihatása. Annak a javaslatnak ebben az évben az lett volna a kihatása, hogy az a néhány ezer politikai üldözött végre a kárpótlási jegyét, amit otthon őriz , visszaadja a magyar államnak, és helyette január 1jétől életjáradékot kapott volna. A tisztelt kormánypárti képviselőtársaim – és köztük az emberi jogi bizottság többsége – azt mondta, hogy erre nincs szükség. Majd jövőre, márciusban, áprilisban, májusb an! Ráérnek ezek az idős politikai üldözöttek! Akkor is meg tudják tenni, hogy életjáradékra váltják – hozzáteszem, ha még élnek. És ugyanez a logika vonatkozik erre a törvényjavaslatra, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt is már el kellett volna foga dni, nem pedig el kellene kezdeni csak a tárgyalását. (14.30) Úgy látszik, hogy vannak olyanok, akik számára a kárpótlás nem egységes időszak, '39től '89ig terjedő időszak, hanem szakaszolnak benne. S vannak kedvezőbbek, és vannak kedvezőtlenebbek. Pedig akik idáig már megkapták a kárpótlást, azok '45 előtti kárpótlásra jogosultak. Isépy képviselőtársam igen szuggesztíven szólt arról, hogy ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása teljesen értelmetlen anélkül, hogy itt lenne a közalapítványna k az alapító okirata. Hiába rázza a fejét Tóth képviselőtársam, ez így van. És számos esetben ez a törvényjavaslat visszautal, hogy majd a közalapítvány bizonyos feladatokat végre fog hajtani. Csak nem tudjuk, hogy kikből áll az alapítvány, nem tudjuk, hog y egyébként annak a kuratóriumnak milyen a hatásköre, és ez nemcsak bennem, hanem az érintettekben is bizonyos félelmeket kelt. Első pontként azért hadd tegyem hozzá, hogyha képviselőtársaim tanulmányozzák a párizsi békeszerződést, nevezetesen a 27. cikkne k a 2. szakaszát, abban nem találnak egy olyan szót, hogy "zsidó". A párizsi békeszerződés azt az összetételt tartalmazza, hogy a faji, vallási, vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabályoknak a tárgyai voltak a személyek és a szervezetek. Én azért mon dom ezt, tudniillik a II. világháború során cigány magyar állampolgárokat is elhurcoltak megsemmisítő táborokba. Ehhez képest tehát – és a zsidónak minősülő... (Gellért Kis Gábor: Vagyonuk is lehetett.) Vagyonuk is lehetett, igen tisztelt Gellért Gábor kép viselőtársam. Ön nagyon jól tudja, hogy nincs. Mert kijelenti. Mert akkor élt, biztos történelmi kutatásokat is végzett, mindenre kiterjedően, és nyugodt lélekkel ki meri állítani, hogy nem volt olyan cigány származású, akinek nem volt vagyona és nem volt örököse. De nyilvánvaló, hogy ez nem felel meg a történelmi tényeknek. Tehát ebben a részében ezt a törvényjavaslatot kár zsidó kárpótlásnak nevezni. A másik az, hogy a zsidónak minősülő állampolgárok között is voltak olyanok, akik egyébként magukat nem zs idónak nevezték, hanem kereszténynek. Nyilvánvaló, hogy akkor, amikor ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása folyik, minden szónak jelentősége van. Határozati javaslatnál nem akarok visszautalni arra a vitára, amelyik ebben a Házban lezajlott, hogy kireke sztő felfogások érvényesülnek vagy sem. Én nagyon igyekszem pontosan fogalmazni, és szeretném elkerülni, hogy bárki bármilyen hátsó szándékot tulajdonítson bármilyen megfogalmazásnak. Mert a legjobb dolog bizonyos kérdéseket olyan színben tüntetni föl, min t hogyha valaki kirekesztő akarna lenni, vagy nem ért egyet bizonyos törekvésekkel. Ebben a kérdésben tehát, hogy kik az érintettek, nem lehet azt
