Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP):
4225 A jelenlegi szabályozás szerint felszámoló díjazásra csak az eljárás végén jogosult, ami azt jelenti, hogy magasan képzett szakemberek esetleg több évig tevékenykednek felszámolási eljárásban anélkül, hogy bevételh ez jutnának. Gyakran előfordulhat, hogy még a működési költségeket is kénytelenek előlegezni. Helytelen az a felvetés, hogy a felszámolási eljárásban egy bizonyos idő után folyamatosan érkeznek bevételek a felszámolóhoz, mivel gyakorlati tapasztalatok szer int az eljárásnak 80 százalékban gyakorlatilag a felszámoló bevételéhez nem jut hozzá. Célszerűbb megoldás lenne e tekintetben az a módszer, ha a felszámoló időszakonként, például négyévenként sort keríthetne elszámolásra, amelynek alapján a díj bizonyos s zázalékát, de legalább 50 százalékát felvehetné, a fennmaradó díj elszámolására pedig a zárótárgyalás után kerülne sor. A tervezet 18. §a módosítani kívánja a csődtörvény 49/A és 49/C §ait. Eszerint a felszámoló az ajánlatok felbontását közjegyző jelenlé tében köteles lefolytatni. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít, a felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak. A tervezett módosítással egyetértünk. Helyes tehát a közjegyzői rés zvétel a felszámolási eljárásban, ezzel összefüggésben azonban kérdést kell felvetni és megfogalmazni: kötelezőe a közjegyzőnek a felszámoló kérésre az eljárásban közreműködnie? Ki minősül és milyen kötelesség megtéríteni a közjegyzőnek a díját? (Sic!) Mi a következménye a közjegyző akadályoztatásának? Adott felszámolási eljárásban melyik közjegyző az illetékes? A javaslat egyes rendelkezéseihez már ez idáig is több módosító indítványt terjesztettem elő, ezek közül csupán néhányat kívánok kiemelni. A 10. § a csődtörvény 36. §ának megváltoztatását tervezi a következők szerint. A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás közti időpontban, vagy ha a köve telés később keletkezett, a keletkezését követően nem kerül sor engedményezésre. Az engedményezés polgári jogi természetéből adódóan abban a szerkezetben nem alkalmazható. Az engedményezésre vonatkozó kivétel elhagyását javasoljuk, mert ez a diszkrimináció nem csupán az engedményes jogintézmény névvel, hanem az általános polgári jogi elvekkel is ellentétes. A javaslat 11. §a a csődtörvény 37. §ának (2) bekezdésével kapcsolatos. A hitelezői igény bejelentésére 40 napos határidőt állapít meg a javaslat, ezz el szemben a jelenlegi törvény fenti paragrafusainak (1) bekezdése 30 napos határidőről rendelkezik. Semmi nem indokolja azt, hogy egymást követően két bekezdésben eltérő határidőmegállapításra kerüljön sor, ezért javasoljuk ebben az esetben a 30 napos ha táridő megállapítását. A 12. § a csődtörvény 38. §ának (3) bekezdését kívánja módosítani. A tervezet szerint a gazdálkodószervezetekkel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelésbeszámítást kifogásként lehet érvényesíteni, feltéve, hogyha a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is hitelező volt. Véleményünk szerint beszámítási kifogás feltételéhez kötése ennek nem indokolt. Amennyiben nem kerülne sor a "feltéve" szó törlésére, úgy ez a bekezdés ellentétben állna a módosítás tervezett 10. §ával. A javaslat 19. §ával kapcsolatosan, amely a csődtörvény 50. § (6) bekezdésével függ össze, olyan kiegészítést javaslunk, hogy az elkülönített számlán nincs kellő fedezet a díj kiegyenlítésére, úgy amennyiben az adós gazdálkodói szer vezet számláján a megfelelő összeg rendelkezésre áll, a felszámoló részére ebből az összegből kerüljön kifizetésre az arányos elszámolási díj. A javaslat hatályba lépő rendelkezéseivel összefüggésben két megjegyzést kívánok tenni. (11.50) Nem rendezi egyér telműen a javaslat az 1986. évi XI. törvény szerint jelenleg is folyamatban lévő elszámolási eljárások során alkalmazandó szabályokat. Összefüggésben nyilván – és értékelve azokat a rendelkezéseket – úgy tűnik, hogy a jogszabály szövegezésénél a jogalkotó nem volt figyelemmel arra a minimális igényre, miszerint a jogszabályoknak egyszerűeknek és áttekinthetőeknek kell lenni, és érthetővé kell tenni ezért ezt.
