Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
4226 Összegezésképpen megállapíthatjuk, hogy a törvényjavaslat előterjesztése időszerű volt. Általánossá gban alkalmas a felszámolási eljárási jog rendezésének továbbfejlesztésére, de több vonatkozásban lényeges módosításra szorul. A Független Kisgazdapárt nevében elfogadásra csak akkor javaslom, amennyiben a fent kiemelt legfőbb hiányosságok, ellentmondások megfelelő korrekciójára sor kerül. Hozzáteszem még a magam részéről azt, hogy tulajdonképpen értelmesebb volna mindenképpen egy új törvényt beterjeszteni, és egy új törvényt, egy novellát elfogadni. Köszönöm a meghallgatást. (Szórványos taps a teremben, az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Annyi bejelentést kell tennem, mielőtt megadnám Szabad György képviselő úrnak a szót, hogy annak a furaságnak voltunk tanúi, hogy K. Csontos Miklós képviselőtársunk huszonké t percet beszélt, és az elnök nem szólt közbe. De hát ismert, hogy ugye az első kör és az első körben felszólalókra nézve megállapodik a házbizottság időkeretben, a későbbiekre pedig nem. Ez egy nagy ellentmondás, én tisztelettel javasolnám a házbizottság jelen lévő tagjainak, hogy gondolják meg, hogy például a második körben felszólalók is olyan időkeretben beszéljenek, mint az első körben felszólalók, mert ez így tényleg ellentmondásos. Ezt csak azért mondtam, mert láttam több képviselőtársam arcá n, hogy csodálkozik, hogy nem szólok közbe. Ennek nem az volt az oka, hogy K. Csontos Miklós képviselőtársam mondandója elterelte volna a figyelmemet a feladataimról, hanem egyszerűen (Általános derültség a teremben.) ilyen az eljárási rendünk. Megadom a s zót Szabad György képviselő úrnak, MDNP, és kérném azokat a képviselőtársaimat, akik szólni kívánnak a vitában, a gomb megnyomásával jelezzék ezt! DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megnyugtatásul közlöm, hogy a K. Csontos Miklós által felhasznált időkeretnek a töredékét fogom igényelni. Nem is vagyok a kérdésnek szakértője, de egykét olyan mozzanat merült fel, ami úgy gondolom, indokolttá teszi, hogy megszólaljak. Scalfaro köztársasági elnök úr – azt hiszem, valamennyiünk által nagyon méltányolt – beszédének volt egy lényegi figyelmeztetése, hogy a törvényhozók ne feledkezzenek meg – nem ezekkel a szavakkal mondta, de ez volt az értelme – a dolgok lényegéről és azoknak a vezérlő eszméknek a figyelembevételéről, bármiről is legyen szó, amelyek a törvényhozás munkáját igazán értékessé tehetik. Suta az összefoglalás, de én magamban így összegeztem a kitűnő felszólalást. A csődtörvénnyel kapcsolatban legyen szabad egy történelmi párhuzamra emlékeztetni. A magyar piacgazdaság kia lakulása idején, tehát több mint 150 évvel ezelőtt a magyar törvényhozóknak, a reformellenzék legjobbjainak biztatására egyik legsürgetőbb gondja az volt, hogy megalkossanak egy korszerű csődtörvényt. Ez 1840ben született meg, a magyar piacgazdasági – mon dhatom némi erőltetéssel – törvényhozás kezdetén. És aligha véletlen, hogy a nagy új történelmi fordulat után megint szükségét érezték, nem az első, hanem a már ismételten szabályozott csődeljárás vonalában egy új csődtörvényt megalkotni 1991ben. Amikor a z első csődtörvényt megalkották, sok tekintetben ugyanazok az érvek hangzottak el, mint amikor a másodikat. Azt, hogy a gazdaság nem bírja el azt, hogy adósságoktól túlhalmozott, a forgóeszközök jelentős részét lekötő, de fizetésre képtelen vállalatok, cég ek bénítsák meg tulajdonképpen a piacgazdaság kialakulását vagy újra kialakulását, működését. A hasonlatok sok tekintetben emlékeztettek arra, hogy a gazdaságban éppúgy, mint a természetben az életképtelen hosszú vonaglása akadályozója lehet az életképes k ibontakozásának.
