Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
4210 Ezek mindmind eltérő szabályokkal bonyolódnak, s ember legyen a talpán, akár felszámoló, akár bíró az illető, aki ezt folyamatában szakszerűen végig tudja követni. Nagyon jelentős hatású szerintem az, hogy ez az új törvény módosítás, ez a törvénymódosítás egységes szabályokat állapít meg azzal együtt is, hogy természetesen mind a hitelezők, mind a felszámolók részéről kellő védelmet szolgál, mivel visszamenőleges a hatálya, a jogszabályok egységesítése számunkra lényeges pro blémát ne okozzon. Problémásnak és előnyösnek érzem a választmány alakításának lehetőség, szabályozását. Nagyon jó, hogy van a felszámolónak egy olyan partnere – a választmány – , amely a hitelezők érdekvédelmét tudja biztosítani, folyamatos kapcsolattartás i lehetőséget ad a felszámoló részére, ezért feltehetőleg kevesebb kifogással, kevesebb véleménykülönbséggel, viszonylag rövidebb időszak alatt zárhatók a felszámolási eljárások. Ugyanakkor a gondom az ezzel a választmánnyal kapcsolatosan, hogy nincsen gar ancia arra, hogy kellő időpontban a választmány megalakulásakor már az, aki hitelező és akar csatlakozni ehhez a választmányhoz, az automatikusan csatlakozhasson. A törvény azt tartalmazza, hogy a hitelezők egyharmada választmányt alakíthat, és egy felszám olási eljárásban csak egy választmány lehetséges. Nagyon könnyen előfordulhat az, hogy nagyon gyorsan kialakul egy egyharmados hitelezői kör és egy választmány, kialakítja működési rendjét, kialakítja a stratégiát a felszámolási eljárásban, és a később csa tlakozók már kész helyzet elé vannak állítva, és ezért én úgy gondolom, hogy módosító javaslattal feltétlenül szükséges kiegészíteni azt, hogy aki csatlakozni akar, az idejekorán csatlakozhasson, és ez a csatlakozási szándék már a megalakuláskor ne lehesse n probléma. Nekem gondot jelent az egyszázalékos kategória. Nem az önmagában, hogy ennek fedezetéről gondoskodni kell, mert ez egy természetes törekvés. A gondot számomra az jelenti, hogy a felszámolói díjazást ezzel az egyszázalékos hitelezői befizetéssel szemben kell elsősorban elszámolni, nem pedig az eddig megszokott és logikus A kategóriás költségként kell figyelembe venni. Én úgy gondolom, hogy túl azon, hogy a hitelezőket ezáltal terheljük – hiszen az eddig is elveszett pénzük után még egy további eg yszázalékot kell nekik letétbe helyezni – , a hitelezői érdekvédelem azt indokolná, hogy ez az egyszázalékos összeg csak egy tartalékként működjön abban az esetben, hogyha a felszámoló díjazására nem lenne elegendő az A kategóriás költségekben rendelkezésre álló összeg. Erre vonatkozóan módosító javaslatot be fogok a magam részéről biztosan nyújtani. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) A felszámoló érdekvédelme szempontjából – pillanat, mindjárt befejezem – a díjazás nem eg y közömbös dolog. Valamennyien tudjuk ugye, hogy a '91. évi törvény kétszázalékos díjazást állapított meg. A '93. évi ötszázalékost, és kétszázalékost a működtetés után. A mostani ugyanezt hagyja jóvá azzal, hogy amennyiben valaki ehhez nem jutott hozzá, a nnak módja van a '93. év után esedékes felszámolás díjazása igényléséhez. Magam részéről ezt a visszamenőleges hatályt nem tartom praktikusnak, vagy ha igen, akkor viszont az összes felszámolási eljárás szempontjából követendőnek tartom. Nyilvánvaló, ennek gazdaságkihatása sokkal nagyobb, ezért úgy gondolom, hogy ezt a nem egészen szerencsés fogalmazást el kellene hagyni. A sors folyamánya miatt a problémák felsorolására nem maradt időm, ezért én úgy gondolom, hogy ezek a problémák módosító javaslatokkal – amire a téli szünet kellő időtartamot ad – rendezhetők, és úgy gondolom, hogy ezzel együtt is a változtatás szükséges és támogatható. (Az elnök pohara megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idő leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps a kor mánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak, MDF, akit K. Csontos Miklós képviselő követ, a Független Kisgazdapárt részéről.
