Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
4209 tulajdonosszerkezetátalakító hatása miatt a felszámolási eljárásokra helyeződik a hangsúly természetszerűleg. Azt is el kell azonban mondjam, hogy véleményem és meggyőződésem szerint ez a törvény és a felszámolási folyamatok messze nem kaptak kellő hango t, kellő súllyal nem szerepelnek a médiában, hiszen – mint ahogy az államtitkár úr is mondta az expozéjában – lényegesen nagyobb esetszámokról van szó, mint a privatizáció esetében. Meggyőződésem, hogy vagyonérték vonatkozásában is legalább akkora tételről van szó, gazdaságszerkezetátalakító hatásáról is legalább akkora súlyról van szó, és mégis, a felszámolásokkal kapcsolatosan valahogy a közvélemény és a szakma véleménye egészen liberális ebben a vonatkozásban. És igazából nem vizsgáltuk ennek a kihatása it, nem vizsgáltuk ennek az anomáliáit. (10.40) Nem nélkülözhető egy kis időbeli visszatekintés a felszámolási eljárások szabályozásával kapcsolatosan. A sokat emlegetett 1991. évi IL. törvény egy olyan átmeneti szakaszban érte a gazdaság átmeneti állapotb an lévő szereplőit, ami hatásában – úgy, ahogy Torgyán képviselő úr mondta – rendkívüli volt. Különös tekintettel az úgynevezett öncsőd intézményének bevezetésére, és különös tekintettel arra, hogy az akkori szabályok szerint a csődeljárás során valamennyi hitelező egyezsége, egyetértő akarata kellett ahhoz, hogy az egyezség a csődeljárás során bekövetkezzék. Ez a kettő dolog önmagában a gazdaság szereplői számára egy óriási mértékű átrendeződés, óriási mértékű felszámolási hullám beindulását eredményezte. Az, hogy akkor, amikor ezt a törvényt elfogadta az a parlament – aminek oszlopos képviselője volt Torgyán József képviselőtársam is – , hogy akkor ez mennyire volt célzatos, vagy mennyire volt a gazdasághoz való hozzá nem értésnek a következménye, ma már ny ilvánvalóan nehéz eldönteni. De én úgy gondolom, hogy akkor, amikor több mint egymillió munkahely megszűnéséről számolunk be az elmúlt 6 év során, nem lehet elmenni emellett, nem lehet elmenni amellett, hogy vajon szükségszerűen következteke be ezek a nag yléptékű változások. Kellette, törvényszerű volte, gazdasági okokkal magyarázhatóe ez a felszámolási hullám, ami még most sem ülepedett le, hisz a felszámolások jelentős része még ma is tart. A felszámolási eljárások tartamát illetően. A közvélemény úgy gondolja, hogy az a cég, amelyik felszámolási eljárás hatálya alá kerül, az egyszer s mindenkorra fölszántatott, sóval behintetett, hogy ott többet fű nem nő. Igazából szeretném azt mondani, hogy a felszámolási eljárás a gyakorlatban lehet valaminek a vég e, de lehet valaminek a kezdete is. Ha a felszámolási eljárások jól működnek, akkor igazából ennek a gazdaság reorganizációra való hatásában sokkal erőteljesebb, ha a vállalkozások terheitől megszabadulva, esetleg újabb piacokat szerezve, új tulajdonos, új menedzsment kialakulásával lényegesen nagyobb előnyöket realizálhatnak a működtetésük során, mint egyébként a felszámolási eljárások vesztesége önmagában. Én nagyon óvatos véleményformálásra hívnám fel tisztelt képviselőtársaimat akkor, amikor a felszámol ási eljárásokat en bloc akarják minősíteni és jelentőségét, veszélyességét megemlíteni. Meggyőződésem, hogy nincs jó felszámolás ezzel együtt is egyébként, természetesen, hiszen a felszámolási eljárás mindenféleképpen egy trauma a gazdaság szereplői számár a – úgy a hitelező, mint a felszámolás alatt álló szervezet számára – gazdasági, szociális, társadalmi hatásával együtt is. A most tárgyalt törvényjavaslat problémákat és előnyöket is jelent az én számomra. Miket nevezek én előnyös változásoknak? Mindenfél eképpen én előrehoznám azt a hatását, ami a felszámolási eljárások mai bonyolult rendszerét gyökeresen átalakítja. Ma, aki ismeri a felszámolási eljárásokat, az tudja, hogy ma háromféle törvény szerinti felszámolási eljárások vannak. A '91. évi előtti, a ' 9093. közti, és a '93. év óta.
