Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
4208 A 18. § megint nem egyértelmű szabályozás, egyetlen dolgozó bérének emelésére kell a választmány egyetértése. Mondjuk felemelik a portás fizetését, akkor ezt a kört mind le kell f utni. Nem lehetne itt is konkrétabban, ha már ilyen nüanszokkal foglalkozik a törvény? A 19. §ban általában helyeselhető a részletesebb szabályozás. A probléma ott van, hogy nincs értékhatár megadva a vagyontárgy mellett. Eszerint egypár ezer forintos ron cs értékesítéséhez is ilyen eljárásra van szükség. Az ilyen részletes szabályozást csak a jelentősebb értékű vagyontárgyak értékesítésére tartanánk fenn. A felszámolóval szembeni bizalmatlanságnak ugyanis nem itt kell megjelenni. Magát a szabályozást indok oltnak tartom; itt is az a probléma, hogy értékhatár nélkül lehet perelni, továbbá egy csomó egyéb kérdés merül fel. Nem tartom indokoltnak, hogy a törvény részletesen szabályozza az előlegfizetési határidőt és egyéb kérdéseket ebben, nem ezen múlik ugyani s a gyors értékesítés. A 20. §ban szabályozott, a közbenső mérleggel kapcsolatos javaslat jó, ha a (6) bekezdés azon szabálya, hogy a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, számomra egy kicsit furcsa. Mi lesz, ha a felszámoló szétosztja a pénzt, és felleb bezés folytán új helyzet áll elő? Visszakövetelheti a hitelezőktől a pénzt? A 21. § érinti a kifogás intézményét. Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy az egész kifogás intézményét á t kell gondolni az ezzel kapcsolatos bírósági teendőkkel együtt. A kisebb módosítások semmit nem jelentenek. Aggályosnak tartom a 33. §ban elővezetett kérdést, hogy a folyamatban lévő ügyekben általában alkalmazni kell a módosított szabályokat. Nem biztos , hogy kiállna egy alkotmányossági kontrollt. A javaslat szerkesztői is érezték a problémát, ezért több átmeneti szabályt iktattak be. Ezek figyelemmel kísérése nem kíván kisebb erőfeszítést a jogalkalmazóktól, mint a hagyományos megoldás. Végül még egy al apvető hiányosság. Mégpedig az, hogy továbbra sem foglalkozik a törvénytervezet az egyéni vállalkozók vállalatainak felszámolási kérdéseivel. Összegzésként azt rögzítem, hogy a módosítás szellemével és több, lényeges rendelkezésével nem értünk egyet. Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója a törvényjavaslat elfogadása esetén úgy ítéli meg, hogy a gyakorlatban több lesz a probléma, mint eddig, ezért jelenlegi formájában – ismételten hangsúlyozom – nem támogatjuk a tervezetet. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kertész István képviselő úrnak, MSZP, akit Sepsey Tamás képviselő úr követ az MDFből. KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt El nök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A többször módosított 1991. évi IL. törvény három, különböző tartalmú, de mégis összefüggő eljárás szabályait tartalmazza. Ezek között a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás egészen más esetekben, egésze n más tartalommal, egészen más jelentéssel bír. A csődeljárás igazából egy valamiféle hosszú távú, működőképes vállalat gazdálkodási stabilitásának helyreállítási folyamata, a felszámolási eljárás az egy gazdálkodószerv eszközeinek tulajdonosváltása, a vég elszámolás pedig egy valamilyen gazdálkodószerv, amely tevékenységének már eleget tett, tulajdonosi alapú felszámolási eljárása, tevékenységének beszüntetése. Ez a három tevékenységcsoport, jogi csoport természetesen egymással összefügg, de mégis egészen m ás szabályokat, egészen más jelentéseket hordoz magában. Az önmagában, hogy a most tárgyalt törvényjavaslat a felszámolási eljárásokra koncentrálódik, az számomra csupán csak azt jelenti, hogy ebben a törvényben igazából gazdaságszerkezetátalakító hatása,
