Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 10 (236. szám) - A Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló, Temesvárott 1996. szeptember 16-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TABAJDI CSABA (MSZP):
4034 A román alapszerződés augusztusi hidegzuhanya, illetve a novemberi romániai választási eredmények hőhullámának elülését követően megkerülhetetlen lesz, hogy a júliu s 5én körvonalazott intézményes magyarmagyar párbeszéd kimunkálása újra napirendre kerüljön. Annál is inkább, mivel az aláírók – beleértve a magyar külügyminisztert – az 1996os év végét jelölték meg az újabb tanácskozás összehívása határidejének. Tiszte lt Ház! Végezetül a magyarromán alapszerződés igen szerteágazó szövevényéből engedjék meg, hogy fölvessek és nyitva hagyjak egy mozzanatot. A magyar politikai élet többékevésbé egységesnek látszik a romániai változások derűlátó megítélésében. Még mindig konszenzus övezi Magyarország mielőbbi euroatlanti integrációjának az ügyét. Az is nagyjából megítélhető, hogy az alapszerződés ügyében fehér holló lesz a túloldalra átszavazó képviselő, azaz az olyan ellenzéki, aki megszavazná, illetve az olyan kormánypá rti, aki nemmel szavazna az alapszerződésre. Eldöntetlen azonban a magyar és a román nép történetében, illetve múltjukban oly gyakran előbukkanó kérdés, nevezetesen: hogy újra szembekerülneke egymással – avagy sem – a demokratikus és a nemzeti célok. Mint tudjuk, a múltban általában szembekerültek. 1997ben minden valószínűség szerint megint élesen vetődik majd fel ez a kérdés Budapesten is, Bukarestben is, de Kolozsváron is és még sok más helyen. Ez az igazi kérdés, amely megoldásra vár és előttünk áll. K öszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Tabajdi Csaba úr, Magyar Szocialista Párt, szólásra készül Lezsák Sándor úr, Magyar Demokrata Fórum. Megadom a szó t Tabajdi Csaba úrnak. DR. TABAJDI CSABA (MSZP) : Tisztelt Ház! A magyarromán alapszerződés szeptember közepi aláírása óta eltelt időszak egyértelműen igazolta, hogy a magyarromán alapszerződés nemzeti szempontból vállalható kompromisszum, mivel külpoliti kai és kisebbségpolitikai érdekeinket sikerült összhangba hoznia. A magyarromán alapszerződést az államközi kapcsolatok, a kisebbségi lét javítása irányába tett gyakorlati lépésnek, eszköznek, a kapcsolatok normalizálása megfelelő alapjának, egy folyamat kezdetének tekintjük a sok viszontagságot szenvedett magyarromán viszonyban. Az, hogy Romániában túlzás nélkül állíthatóan rendszerváltozással felérő fordulat történt, megítélésem szerint három szorosan egymással összekapcsoló tényezőnek köszönhető. Egyré szt megérett a román belpolitikai helyzet a parlamenti váltógazdálkodásra, amelynek következtében a győztes erők, a Demokratikus Konvenció és a Szociáldemokrata Unió nemcsak úgy értékelte, hogy a stabil kormányzáshoz – miként az új elnök, Constaninescu eln ök úr megválasztásához – szüksége van a romániai magyarság és általa az RMDSZ támogatására, hanem az évtizedes beidegződéseket megtörve, merte vállalni a magyar kisebbséggel való koalíciókötés tényét. Másrészt az RMDSZ és annak elnökjelöltje, Frunda György egyértelműen és az előzetes várakozáson felül olyan választási eredményt ért el, amely nemcsak a korábbi választásokhoz képest jelentett több szavazatot, hanem elindította az RMDSZről alkotott romániai és külföldi kép jelentős módosulását. Erre az idősza kra érett be az RMDSZen belül már korábban elkezdődött folyamat. A magunk részéről is számos alkalommal szorgalmaztuk, hogy az RMDSZ mint kisebbségi érdekszervezet és párt, képes legyen ne csak kisebbségi kérdések, hanem a többségi román tá rsadalmat foglalkoztató szociális, gazdasági és külpolitikai problémák hiteles megválaszolására egyaránt. Ennek a sikernek ez volt a fő oka. És a harmadik elem a fenti két tényezőhöz szorosan kapcsolódva, hogy a magyarromán alapszerződés megfelelő külső h átteret adott ezekhez a folyamatokhoz. Kimutatható az
