Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 10 (236. szám) - A Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló, Temesvárott 1996. szeptember 16-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
4025 belpolitikai csatározások szintjére aljasította le ezt a kérdést, az általa olyannyira elítélt és úgynevezett "kisgazda színvonalat" jelenti. Én nem osztom ezt a jelzőt, jelzem a Kisgazdapártnak (Derültség a kormánypártok padsoraiban.), csak Eörsi Mátyás logikájával szeretném kifejezni, hogy itt mi hangzott el. Ma nem így kellene beszélni, és nem erről kellene beszélni. Ma valóban lehetne arról beszélni, hogy egészen új helyzet ál lott elő. És tudom, hogy önöknek nagyon nehéz szembenézni azzal a ténnyel, hogy az a bizonyos ellenzéki jóslat, ami elhangzott, beteljesült. Mert nem felel meg a ténynek, amit Eörsi Mátyás állított. Mi ugyanis azt mondtuk, hogy választás előtt nem szabad megkötni az alapszerződést, mert egészen más kormánnyal lehetne megtenni. Most önök azt állítják, hogy ez nem következett be. Álljon meg a menet! Ilyet mondani erről a helyről? Nevetséges! Szégyentele n! (Taps az ellenzék padsoraiban.) Megpróbálom türtőztetni magam, de meg kell mondanom, hogy (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) elképesztő volt ez, ami itt elhangzott, pedig egészen másképp akartam szólni, és megpróbálok visszaté rni ahhoz a gondolatmenethez, amelyet a mai helyzetben az ország javára szükségesnek tartok. Szeretnék reagálni külügyminiszter úr beszédének néhány gondolatára, szeretnék néhány szót szólni a románmagyar alapszerződés helyéről az alapszerződések között, szeretnék arról szólni, hogy miért van szükség bizalomerősítő intézkedésekre a két ország között, és szeretnék szólni arról, hogy mi teremt reményt, hogy előbbre tudunk lépni ezen a mindkét nép számára elengedhetetlenül fontos területen. Végül néhány konkr ét javaslatot szeretnék tenni, ami talán előbbre viszi a kérdést. A külügyminiszter úr azt mondta, hogy az alapszerződés nem gyakorolt kedvezőtlen hatást a román választásokra. Illő tisztelettel szeretném azt mondani, hogy ez egy nagyon ingyenes és mérhete tlen állítás. Abból kiindulni, hogy "hiszen győztek a demokratikus erők", ez nem tényszerű, mert nem mérhető a kedvező vagy kedvezőtlen hatás. Így nekünk sem célszerű arra hivatkozni, hogy mennyivel jobban győztek volna – ebben a megközelítésben. Ne menjün k bele olyan vitába, ami kezelhetetlen, mert nem objektív! (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A másik fontos érve a külügyminiszter úrnak az volt, hogy a mai román ellenzék nem tud érdemben, hitelesen föllép ni az alapszerződés ellen, hiszen ő kötötte meg. A "hitelesen" szó betétele már önmagában jelzi, hogy föltételezzük, hogy föl fog lépni, mint ahogy a két választás közti fordulóban ez a föllépés, a "magyarellenes kártya" kijátszása már be is következett. K övetkezésképpen azt hiszem, hogy ezek a jelenségek tökéletesen alátámasztják azt az ellenzéki aggályt, hogy az Iliescuféle kormányzat nem volt alkalmas alany az alapszerződés megkötésére, mert nem lehetett föltételezni azt, hogy hitelesen végre is akarja hajtani. Azt, hogy mit eredményez egy olyan alapszerződés, amelyben az aláíró fél nem veszi komolyan a maga dolgát, ezt Szlovákia példáján nagyon jól lehet látni. Most tehát nem "kormánypárti heuréka" tárgya az, hogy Romániában győztek a mai magyar ellenzé knek megfelelő testvérpártok – tudom, hogy ezt nagyon nehéz elviselni az önök oldaláról – , de azért nem kellett volna úgy reagálni, ahogy ezt Eörsi Mátyás megtette. Helyes volt az időzítés – hangzik el gyakorta a kormánypárti oldalról. Nagyon nehézzé teszi a párbeszédet a parlament két oldalán, hogy ugyanabból a tényhalmazból indulunk ki, és pont ellenkező következtetésekre jutunk. Nyilván más logika szerint jár az agyunk. Alá kellett írni az alapszerződést, mert akkor volt lehetőség az aláírásra – ez az én szememben azt jelenti, hogy választási kampánynak írta alá Iliescu. És most nem megyek bele abba a vitába, hogy ezt a magyar fél tudatosan tettee, vagy nem tette tudatosan. Tegnap erről volt a televízióban egy kis vita. Államtitkár úr kifejtette, hogy ne m tudatos lépésről van szó, én meg kifejtettem, hogy viszont ilyen hatása lehetett volna, illetve talán volt is; de ezt szeretném levenni a vita tárgyáról.
