Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 9 (235. szám) - A Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló, Temesvárott 1996. szeptember 16-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
3971 legintenzívebbek a térség országai között, legalábbis ami Magyarország gazdasági pozícióit illeti; és nincsenek problémák a két ország kapcsolatában a katonai együttműködés terén sem. Az alapszerződés tárgyalásakor meggyőződhettünk arról – és e bben úgy gondolom, nem volt vita sem kormánypárti, sem ellenzéki képviselők között – , hogy ezen viszonyrendszerek szabályozása területén az alapszerződés igenis előremutató. És természetesen beleütköztünk a kisebbségi kérdésbe, és beleütköztünk abba a bizo nyos sokat emlegetett lábjegyzetbe – és ebben óriási viták voltak a bizottságban. Kedves Képviselőtársaim! Azt azonban el kell mondanom, hogy ennek az 1201es Európa tanácsi parlamenti közgyűlési ajánláshoz fűzött lábjegyzetnek az értelmezése körül autenti kusabb választ, autentikusabb feleletet a mi kérdéseinkre valószínűleg kevesebben adhattak volna, mint a bizottság számára is ismertté vált állásfoglalás, amelyet Leni Fischer asszony, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke küldött meg a Magyar K öztársaság külügyminiszterének, és amelyiket természetesen a bizottság is megismerhetett. És ebben az értelemben ez az alapszerződés, úgy gondolom, hogy mindenki számára nyilvánvalóan azokat az elveket képviseli, amelyeket a nevezetes ajánlás is megfogalma z. Felmerült, és külügyminiszter úr az előbb részletesen reagált arra, hogy vajon milyen befolyással bír az alapszerződés tartalma a romániai választásokra. Azt hiszem, most már, három héttel a romániai választások után erre nyugodtan azt a választ adhatju k, hogy nem az alapszerződés tette a romániai választások eredményét azzá, ami, és nem az alapszerződés volt az, amely, ha úgy tetszik, az RMDSZ pozícióját meggyengítette, hiszen nem gyengült meg az RMDSZ pozíciója. Hogy mennyire nem gyengült meg, azt az m utatja, hogy például a választások második fordulójában éppen a magyar lakta területeken volt a legnagyobb a részvételi arány, és ennek következtében teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar választói hangulatot nem befolyásolta negatívan az alapszerződés megkö tése. Felmerült az is, hogy kit támogat az alapszerződés: kormánypártokat, kormánypártot, vagy ellenzéket? Kedves Képviselőtársaim! Ezt nagyon nehéz volna elemezni. Egy azonban biztos, hogy az előző romániai parlamentben is 70 százalék fölött volt az alaps zerződés támogatóinak száma, és az újonnan megválasztott kétkamarás romániai parlamentben is messze a 70 százalék fölött van azoknak a képviselőknek a száma, akik az alapszerződést támogató pártok képviseletében kerültek be a parlamentbe. Úgy gondolom tehá t, hogy a bizottság álláspontja, nevezetesen, hogy nem az alapszerződés az, amely meghatározza a romániai választások alaphangulatát, és remélhetőleg nem fog a magyar kártya a választások során előkerülni, igaznak bizonyult és bebizonyosodott. Végül, és ne m utolsósorban, természetesen megfogalmazódott az a dilemma, hogy mikor kéne aláírni: választások előtt, vagy választások után? Úgy gondolom, hogy az a tény, hogy Romániában ma mind a kormány, mind pedig az ellenzék meghatározó erejeként jelen lévő volt ko rmánypárt elkötelezte magát az alapszerződés végrehajtása mellett, azt jelenti: ha megvan a szándék az alapszerződés végrehajtására – és ezt ma nincs jogunk kétségbe vonni – , akkor nyertünk, méghozzá nem is kevés időt. Nyertünk, és nemcsak mi, magyarok, ha nem nyertek a határ túloldalán élő románok is, és a határ túloldalán élő magyar honfitársaink is. Éppen ezért, tisztelt Országgyűlés, úgy gondolom, hogy az összes fenntartásainkkal, és esetleg más alapszerződésekkel kapcsolatos negatív tapasztalataink elle nére is, jó szívvel mondhatjuk azt, hogy ez az alapszerződés a jelenlegi politikai körülmények között megfelel nemcsak a magyar külpolitika hagyományos céljainak, hanem megfelel a két ország állampolgárai érdekének, mindenekelőtt megfelel a határon túl élő magyarok közösségének, és ha ez igaz, akkor megfelel a határon innen élő magyarok akaratának is. Éppen ezért én a bizottság nevében elfogadásra ajánlom az Országgyűlésnek az alapszerződést. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Csóti képviselő úr milyen címen kér szót?
