Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 9 (235. szám) - A Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló, Temesvárott 1996. szeptember 16-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BÁRSONY ANDRÁS, a külügyi bizottság előadója:
3970 Az értékelések kiemelték, hogy a magyarromán alapszerződés hozzájárult a térség stabilitásának megerősítéséhez. Bizonyította a vitás kérdések európai módon történő rendezésére a készséget és az elkötelezettséget. Integrációs céljaink, nemzetközi támogatotts águnk szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy így tekinteneke ránk, vagy úgy, mint békétlen, szomszédaival együtt élni képtelen országra. Szeretnék még egy nemzetközi vonatkozást megemlíteni. A magyarromán alapszerződés megkötése Románia euroatlanti integrációs esélyeit is növelte. Ez senkinek nem lehet közömbös, aki a térség stabilitása, a Romániában élő magyar közösség sorsa iránt felelősséget érez. Tisztelt Ház! Az alapszerződés a magyar külpolitika mindhárom – immár a második ciklusban, a parlame nti pártok egyöntetű támogatására, konszenzusra épülő – fő cselekvési irányát, azaz a határon túli magyarság támogatását, a szomszédokkal a viszony javítását és Magyarország euroatlanti integrációját segíti. Nem végeredmény, hanem egy ígéretes folyamat ke zdete. Ebben az irányban az előrehaladás, a végrehajtás, az alapszerződésben foglaltak végrehajtása mindkét félen múlik. Tegyük meg ennek érdekében azt, ami rajtunk múlik! Tegyük meg a magunkét! Kérem az Országgyűlést, hogyhagyja jóvá a magyarromán alapsz erződést, hogy az érvényre lépjen, hogy hozzáfoghassunk az abban szereplő előírások végrehajtásához! Kérem a tisztelt ellenzéket, hogy döntését Magyarország euroatlanti integrációja, a magyarromán kapcsolatok javítása, a romániai magyar közösség sorsa ir ánti közös felelősségünket a helyzetből adódó történelmi lehetőséget mérlegelve hozza meg! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bársony Adndrás képviselő úrnak, a külügyi bizot tság alelnökének, a külügyi bizottság előadójának. BÁRSONY ANDRÁS , a külügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem tisztem egyes pártok, egyes képviselőtársaim véleményét tolmácsolni, mindazt, ami a bizottsági vitákban, méghozzá számos a lkalommal részleteiben elhangzott. Tisztem azonban megosztani önökkel azokat a dilemmákat, amelyekkel szembe találtuk magunkat a magyarromán alapszerződés tárgyalása során. Az egyik ilyen dilemma volt, amelyet jórészt ellenzéki képviselőtársaink vetettek fel, hogy vajon a bizottság megfelelő tájékoztatást kapotte minden esetben a tárgyalások menetéről, és a magyarromán alapszerződés tárgyáról. (16.20) Az volt a véleményünk, mi több, meggyőződésünk, hogy a bizottság oly számos alkalommal tartott vitát a magyarromán alapszerződés vélelmezett, majd a későbbiekben javasolt, utóbb pedig a tényleges szövegéről, hogy ez mindenben kimerítette azokat a kritériumokat, eleget tett a magyar parlamenti demokráciával kapcsolatos elvárásoknak. Nem kerültünk abba a hel yzetbe, mint amivel az előző kormányzati ciklusban szembe kellett nézni egy másik alapszerződés esetében, hogy még a kormány tagjai számára sem volt nyilvánvaló a megkötött alapszerződés betűje és tartalma. Szembekerültünk azzal a dilemmával, hogy vajon mi a tartalma ennek az alapszerződésnek. A legsűrűbben előforduló kérdés ebben a tárgykörben az volt, hogy vajon megfelelően szabályozzae a magyar kisebbséggel kapcsolatos összes kérdéskört az alapszerződés? Az alapszerződés azonban nemcsak ezt a kérdéskört van hivatva szabályozni. Az alapszerződés a két ország egymáshoz fűződő kapcsolatainak teljes rendszerét átfogja. És a bizottsági vita során, miközben a kisebbségi kérdés nagy súllyal merült föl, teljesen nyilvánvalóan előkerültek azok a számok, amelyek a zt taglalják, és azt vannak hivatva alátámasztani, hogy az alapszerződés a két ország érdekét szolgálja. Nevezetesen, hogy egy olyan viszonyt szabályoz, amely viszonyon belül a gazdasági kapcsolatok intenzíven fejlődnek, hiszen a két ország gazdasági kapcs olatai ma a
