Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HEGYI GYULA (MSZP):
3936 Úgy gondolom, hogy túl sok probléma jött össze a "tandíjmentes" szövegezéssel kapcsolatosan, és ezért célszerűbb lenne használni a koncepcióban most is az ingyenességet, és az alkotmány szövegében ezt pontosan megfogalmazni. Ez biztosítaná azt, hogy ugyanazt é rtsük alatta, hogy bírói úton kikényszeríthető legyen, és egyébként mindenki számára féket is jelentsen (Az elnök csengetéssel jelzi a felszólalási idő leteltét.), mert a szolgáltatást hozó iskolák számára is egyébként ez majd féket fog jelenteni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. (A jegyzői széket dr. Kávássy Sándor foglalja el.) DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! T isztelt Országgyűlés! Ingyenesség, utoljára. Abban az értelemben, ahogy Csizmár Gábor az előbb ezt említette, jelenleg Magyarországon – nem az alkotmányelőkészítő bizottság miatt, hanem a gazdaság miatt – ez végrehajthatatlan. A tandíjmentesség végrehajth ató, és a tandíjmentesség keretében pedig éppen a Csizmár Gábor által egy másik javaslatában elhagyni javasolt pénzügyi ellenőrzés keretében megvan a lehetőség arra, hogy a visszaéléseket ki lehessen szűrni. Még egy gondolat. Csizmár Gábor egy korábbi fels zólalásában említette azt az összefüggést, ha nincsen ingyenesség, akkor nem lehet tankötelezettség. Ez végül is egy téves megközelítés, hiszen a többi állampolgári kötelezettségnél sincsen ilyen kompenzáció. Mondok egy konkrétumot: honvédelmi kötelezettsé g, valakit behívnak katonának. Otthon a család nem kap átlagkeresetet. Tehát nem kapja meg azt, mintha dolgozna. A másik általános állampolgári kötelezettség: a közteherviselés. Azt hiszem, az lenne a legabszurdabb dolog, hogy a közteherviselésben befizete ndő pénzt a másik oldalról megkapja az állampolgár. Nyilvánvaló, hogy ez képtelenség. Éppen ezért a kötelezettség nem jelenti feltétlenül azt, mint például az önkormányzatoknál a kötelező kötelezettségeknél, hogy feltétlenül kompenzálni kell az államnak ez t a kötelezettséget. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Ez a fogadalmak köre, én is utoljára szólok hozzá az ingyenességhez. Azon a jogon valóban, hogy legelsőként talán, azt hiszem, én is egy módosító indítványt ezzel kapcsolatban beadtam. Itt a probléma kettő. Az egyikről elég hosszan vitatkoztak képviselőtársaim, arra nem is szeretnék kitérni. A másik azonb an feltétlenül az, tekintve, hogy a jelenlegi alkotmányban – függetlenül attól, hogy a megvalósítása alatt mit értünk – mégis szerepel ez a kifejezés. Mégiscsak rögzült évtizedeken át generációkban az, hogy a Magyar Köztársaságban – vagy előtte még egy "né p" előjelzővel feldíszítve – az ingyenes közoktatás egy alapjog volt. Ha most az új alkotmányban ettől visszalépünk, akkor szerintem valamilyen módon mindenképpen egy visszalépés történik, és még egyszer szeretnék utalni arra, hogy ezt az alkotmányt nemcsa k egymás előtt kell eladnunk – ezzel a csúnya kifejezéssel élve – , hanem egy népszavazáson is szeretnénk érvényre juttatni, elfogadtatni a társadalommal. Biztos lesznek ennek az alkotmánynak ellenzői. Nagyon rossz lenne, ha pontosan ebbe kapaszkodnának bel e. Ezért, ha már hezitálásról beszélt Salamon képviselőtársam, én pedig "ösztökélés" szót szeretnék használni. Azért szeretnénk ösztökélni az alkotmányelőkészítő bizottságot, hogy inkább egy kicsit több munkát fordítson rá. Találja meg azt a megfelelő
