Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - IVÁNYI TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
3934 Harmadikként: azt mondja, hogy állami feladatként jelenik meg, amúgy is önkormányzati kötelező feladatként. Igen ám, csak ha tandíjmentesként jelenik meg és nem ingyenesként, ak kor megmarad önkormányzati feladatként, csak az állampolgárok pénzügyi hozzájárulására (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) is számíthatna. És negyedikként pedig szeretném jelezni, hogy bizonyára nem gondolja, hogy az olas z alkotmány egy pártállami alkotmány lenne, ahol pedig ingyenesként fogalmazódik meg a közoktatás. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Iványi Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. IVÁNYI TAMÁS (SZDSZ) : Rendes felszólalásra jelentkeztem. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Elnézést, a monitoron megjelent a neve. Varga képviselő úr kétperces reagálásra kért szót? (Dr. Varga László közbeszól: Nem lehetne 3 p ercre?) Nem lehet. Vagy rendes felszólalás, vagy kétperces. Kétperces felszólalásra megadom a szót Varga László képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mindig örömmel vitázom Salamon László kitűnő jogásszal, mert az érvek hatására gondolkozunk, változtatunk, vagy pedig nem engedünk az álláspontunkból. Én egyetértek azzal, hogy az alanyi jognak a végrehajtása bírói úton, ha nem kényszeríthető, akkor minek tesszük be, maradjon állami cél. Talán abban egyetértünk, hogy az államcél lényegében nem jelent semmit, ugyanakkor az alanyi jog meg túl sok. A kettő között van egy út. Ha én alanyi jognak veszem, lehet, hogy később, nem mindjárt, de végrehajtható, és a bíróság előtt is kikényszeríthető. 1848ban, ha valaki azt mondta volna, hogy minden magyar állampolgárnak szavazati joga van, megdöbbentek volna, holott a francia forradalom nyilatkozatának első mondata azt mondja, hogy minden ember szabadnak és egyenlő jogúnak születik. Ott sok volt, nálunk kevés. De előre kell – úgy érzem – nézni, és ezen a területen értem én azt, hogy lényegében alanyi jogként be kell olyat is venni, aminek talán a végrehajtása azonnal nem kényszeríthető ki. Azt hiszem, itt van a különbségünk. Talán csak egy megjegyzés formájában hozták a brazil gyerekeket. Nekem Sao Paulóban és Rio de Janeiróban mondták azt a borzalmas adatot, amit ha nem hivatalosan mondanak, nem hiszem el, hogy több millió, tényleg több millió gyerek vándorol Brazíliában szülők nélkül, és nincs otthonuk sem. Ez egy elkeserítő példa, nem vonatkozhat ránk, de a gyerekeknek a védelme talán rákényszerít bennünket arra, hogy ezen a téren szigorúak legyünk. Én Salamon László képviselőtársamnak a 21. pontban javaslatát a legnagyobb mértékben támogatnám, mert valóban a m ások alapvető jogainak a védelmét már igazán ki kellene mondani, szigorúan, határozottan, mert lényegében mindazok (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) a durvaságok, kegyetlenségek, amik régen és ma még – befejezem – a vol t Jugoszláviában játszódnak, annak az alapja az, hogy az emberek még nem tanulták meg, és fiatalkorban sem szabadna mondani, hogy nem adják be a vérkeringésükbe, hogy (Az elnök ismételten megkocogtatja a poharát.) mások jogainak a védelmére is kötelezettsé get vállalunk. Helyes volna az alkotmányba bevenni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, független.
