Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
3933 termőföld védelme érdekében az általánostól eltérhetnek. Utalunk itt arra, a parlamentünkben többször visszatérő problémára, hogy a termőföldek véges me nnyisége és hogy úgy mondjam, stratégiailag fontos szerepe szükségessé teszi azt, hogy – legalábbis időlegesen – a termőföldek külföldi tulajdonjoga korlátoztassék, pontosabban, ahogy azt jelenleg is szabályozzuk, a jog ne tegye lehetővé termőföldek külföl diek általi tulajdonszerzését. Időlegesen erre lehetőségünk is van, amíg ki nem alakulnak azok a piaci szabályok és viszonyok, amik mellett már fölösleges lesz egy ilyen természetű megkötés. Ez az európai integráció folyamatát sem akadályozza, hiszen csak a társult státusz lehetővé teszi a támogató pozitív diszkriminatív szabályoknak az alkalmazását. Ennek az alkotmányban történő megjelenítése nagyon fontos, mert hiszen a tulajdonjoggal kapcsolatos általános és állampolgárságot tekintet nélküli szabadságelv ek tekintetében a saját érdekeit a magyar érdekek védelmében egy kivételt állapít meg. Az alkotmányelőkészítő bizottság egyhangúlag támogatta ezt a javaslatot, és magam is melegen ajánlom tisztelt képviselőtársaim figyelmébe. Végül jóváteendő, hogy hosszú ra sikeredett a felszólalásom, a saját módosító javaslatomat illetően, a 21. pontot illetően, nagyon röviden indokolom javaslatomat. Itt arról van szó, hogy hogyan és miképpen lehessen az alkotmányos jogok korlátozását általános érvényű szabály szerint kor látozni. Átvesszük a nemzetközi konvenció szövegét helyesen, de sajnos egy tekintetben nem vettük át. Tudniillik úgy szól a nemzetközi konvenció, és úgy szól az alkotmánykoncepcióban is az adott szabály, hogy "a jogok gyakorlásának általános korlátjaként m ások alapvető jogainak védelmét bűncselekmény elkövetésének a kizárását, illetőleg közegészségügyi vagy közrendvédelmi okot indokolt megjelölni". A konvencióban benne van még a közerkölcs is mint olyan tényező, olyan körülmény, amely korlátja lehet a joggy akorlásnak. Ezt nem vette át a koncepció, és én változatlanul fontosnak tartva, különösen fontosnak tartva ezt a kérdést, javasoltam, hogy az Országgyűlés a koncepcióba ezt is emelje be. Sajnos, nem kapta meg a bizottsági támogatást, de a részletes vita le zárása után nyilván az alkotmányelőkészítő bizottságnak még módja van minden kérdésre visszatérni. Ezt mind a bizottság, mind a tisztelt Ház figyelmébe egyaránt ajánlom. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen Salamon képviselő úr felszólalását. Kétperces reagálásra megadom a szót Csizmár Gábor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Külön köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Nagyon megköszönöm Salamon Lászlónak a differenciált véleménynyilvánítását. Ann ak igazolását adta, hogy az alkotmány valóban nem az alkotmányjogászoké, hanem a köztársaság állampolgáraié, és ebből adódóan lehet, hogy nem hozzáértő észrevételeket is érdemes meghallgatni, legalábbis az érvelést hozzá, mert talán kiderül, hogy nem akarn ak ők olyan nagyon rosszat. Én köszönöm ezt a differenciált fogadtatást. Éppen ezért szeretném jelezni, hogy ami az életkorügyben a módosító indítvány, tehát a hátrányos megkülönböztetés tilalmában az életkor megjelenítése, itt meg kell hogy hajoljak az el lenérvek előtt, és ez nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy nem érvelek tovább a módosító indítványom mellett. Egyetlenegy dologban szeretnék vitatkozni, vagy legalábbis néhány ellentmondásra rávilágítani az ingyenesség kérdésében, amit Salamon László elmondo tt. Röviden, merthogy a kétperc ennyit tesz lehetővé. Az első, hogy azt mondta, hogy soha nem érvényesült az ingyenesség. Akkor szeretném megkérdezni, hogy miért nem támadta meg egyetlen képviselőtársam sem az elmúlt 6 esztendőben vagy 46 esztendőben ezt a z alkotmányos tételt, mert hogy pedig nekünk őrködnünk kell, hogy itt az alkotmányosság érvényesüljön Magyarországon. Mégsem támadta meg senki. A másik: azt mondja, a bírói gyakorlatra bízza tandíjmentesség értelmezését. Meg szeretném kérdezni, hogy miért nem bízza a bírói gyakorlatara az ingyenesség értelmezését pontosan ugyanígy?
