Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
3932 A 17. pont: ott azért inkább a vita pozíciójában vagyok ismét. Az első munkahelyhez való jogról itt beszéltek többen, err ől nem kívánok szólni. Ez megint a megvalósíthatóság kérdése. A pályakezdéshez való jogot nem kell külön kiemelni, képviselő úr, mert abban, ami II. József óta minden magyar polgárt megillet, akkor még alattvalót, hogy mindenki szabadon választhatja meg fo glalkozását, az itt benne van. Tehát a pályakezdés része a foglalkozás szabad megválasztásának. Tehát mindenkinek joga van foglalkozást változtatni, pályakezdéshez is. Ebből következően, értelemszerűen, mindenkinek joga van anélkül, hogy ezt külön kimondju k. A munkába állást elősegítő juttatásokhoz és a szolgáltatásokhoz való jog biztosítása pedig ott szerepel, és abban van benne, megint nem alanyi jogként, mert megint a realitásokat nézzük, hogy az állam feladata a minél teljesebb foglalkoztatottság előseg ítése. Kérem, hogy érzékelje, hogy a kettő között van különbség, én ezt elismerem. Tehát van, amit megint nem lehet alanyi jogként – értsd ezalatt: bíróság előtt végrehajtható ítélettel kikényszeríthető jogként – kodifikálni, van, amit lehet. Azt viszont k i lehet mondani, és azt a politika és a mindenkori politikai, társadalmi erők és a közvélemény számon tudja kérni, adott esetben akár alkotmánybírósági ítéletek szintjén is megjeleníthető, hogy az állam annak a feladatának, hogy a minél teljesebb foglalkoz tatást elősegítse, ebben az értelemben az államot kötelezettségek terhelik. A 18. pontot illetően, én azt hiszem, megértettem, hogy miről beszél a képviselő úr, és itt egyet tudok érteni, mert az volt az érzésem itt, hogy a vitában az érveire nem volt elég érzékeny a fülünk eddig. Valóban különbséget tesz a képviselő úr a felnőttek helyzete között, akik koruknál, élethelyzetükből adódóan abban az állapotban vannak, vagy abban a helyzetben vannak, hogy igenis tudnak tenni azért, hogy a társadalomban működjen ek, létezzenek, tudnak tenni maguk is a szociális biztonságuk értelmében lépéseket, tehát nem abszolút kiszolgáltatottak, vagy semmiképpen sem úgy kiszolgáltatottak, mint a gyermekek. Tehát én el tudom azt fogadni, hogy míg a felnőttek tekintetében – vagy nem gyermekek tekintetében – ez, tehát a szociális biztonság, szociális ellátás egy állami kötelezettségvállalás formájában érvényesül csak, addig ez a koruknál fogva abszolút kiszolgáltatott gyermekeknél alanyi jog, vagyis magyarul: az állam egyszerűen ne m engedheti meg azt, hogy mondjuk, brazíliai – most konkrét példát mondok – helyzet álljon elő, hogy a gyermekek még csak állami gondozóintézetben se legyenek elhelyezhetők. Ez valóban nem lehet pusztán egy törekvés tárgya. Ezt igenis olyan természetű köte lezettségként kell – és úgy gondolom, lehet is – az államra róni, olyan állapotban csak mindig leszünk legalább, hogyha a gyermekeknek nincs családi természetű ellátásuk, akkor állami gondozóintézetben elhelyezhetők legyenek, hogy ezenkívül a harmadik, elb orzasztó alternatívát, hogy utcán létezzenek, család és állami gondoskodás nélkül, ezt valóban zárjuk ki, és ezt ellentmondást nem tűrő alkotmányos szabályként én el tudom fogadni – értem, erre irányul. Én azt hiszem, talán hosszabban is beszélek, de fonto snak tartom azt is, hogy lássák a képviselőtársak, hogy tényleg nem problémák félresöpréséről van szó. Ahol vitatkozunk s ahol nem értünk egyet, ott is a legjobb lelkiismeretünk szerint járunk el, és ott, ahol az érveket tényleg belátjuk, hogy úgy van, akk or miért ne fogadnánk el. Azért szeretném láttatni és érzékeltetni, hogy én legalábbis személy szerint a képviselő úr fölvetéseivel részben nem értek egyet, részben egyet tudok érteni. Most hadd térjek át a további kérdéseire ennek a tárgyalási ré sznek. Kutrucz Katalin és Kónya Imre indítványát szeretném röviden támogatni. Nem fogok sokat érvelni, mert az alkotmányelőkészítő bizottság is támogatja. (15.30) Nagyon fontos javaslatról van szó. Nevezetesen arról, hogy a tulajdonhoz való jogot illetően az alkotmány külön emelje ki azt, hogy a termőföld tulajdonával, használatával kapcsolatos szabályok a
