Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
3931 közoktatási törvény rendelkezik, és a z nem teszi lehetővé, hogy az továbbhárítható legyen. Az állami feladat és önkormányzati feladat. (15.20) Még egy dolog: itt fölmerült, már nem tudom, melyik képviselőtársam mondta, hogy a jövő perspektívájába vegyünk be olyan jogokat, amiket ma még nem tu dunk biztosítani, és elmondta – talán Varga képviselő úr volt, de lehet, hogy tévedek – , elmondta képviselőtársunk, tisztelettel vitatkozni fogok azzal, amit most előadott, tehát azzal a véleménnyel szemben a saját ellenvéleményemet fejtem ki, elhangzott a z, hogy lehet, hogy ma bírósági úton nem lehet kikényszeríteni, mert hiszen az állam teherbíró képessége azt nem teszi lehetővé, de mégis vegyük bele, mert a jövő perspektíváiban ez megvalósítható. Most itt fontos az a disztinkció, amiről Bihari Mihály kép viselőtársam beszél. Hogy az alkotmányba bele lehet venni olyan jogokat, amelyek majd csak a jövőben valósulnak meg, de nem az alanyi jogok körében és fogalmi kategóriájában. Mert kérem, tessenek tudomásul venni, ha valamit alanyi jogként ide beveszek, az annyit jelent, hogy a bíróságnak azt kutya kötelessége megítélni. A bíróság nem mondhatja valamilyen alanyi jogra azt, hogy elutasítom a felperes keresetét, mert a magyar állam teherbíró képessége nem teszi lehetővé a jogszabály érvényesülését. Hanem ha mo ndjuk itt az van benne – most csak egy példát mondok – , hogy az élelmezés és a diákruha biztosítása is ingyenes, akkor igenis, ha ez alanyi jogként szerepel az alkotmányban, akkor ez azzal a következménnyel jár, hogy minden bíróság minden önkormányzatot, m inden iskolát kötelezhet az adott költségek megfizetésére. Hogyha ez vállalható, akkor ezt meg lehet csinálni. De kérem, az egy téves elképzelés, akkor tévúton jár az a képviselőtársunk, aki úgy gondolja, hogy csak beleírjuk, aztán majd nem valósul meg. De ha beleírjuk, alanyi jogként beleírjuk, akkor a bíróság előtt ki lehet majd kényszeríteni, és végrehajtható ítéletet lehet vele hozni. Akkor ezzel így kell számolni. Azt mondta képviselőtársunk, hogy őt az bátorította, hogy az alkotmányügyi bizottság hezi tált. Jól emlékszik, valóban volt egy periódus, amikor bekerült ez az ingyenesség úgy, ahogy a módosító javaslatban szerepelt. Én kérem, hogy ezt vegye a Ház annak igazolásának, hogy igenis nem söpörtük félre a képviselői javaslatokat, igenis törtük rajta a fejünket, és azt csak olyan – szabad mondani – jó tanácsként mondom, hogy nem biztos, hogy az szerencsés, hogy a saját elszántságunkat azzal húzzuk alá, hogy lámlám, a bizottság hezitált, és ez engem arra bátorít, hogy elszántabb legyek, mert az esetleg a hezitálási kedv visszaszorítására lesz alkalmas. Én ehhez a kérdéskörhöz többet nem kívánok hozzászólni. Azzal foglalom össze, hogy higgye el, képviselőtársam, hogy ezt fonákjáról, hátuljáról, elejétől végéig megnéztük; vizsgáltuk azt, hogy ennek milyen társadalmi üzenete van, milyen hatása van; vizsgáltuk azt, hogy ez a múltban hogy szerepelt, és akkor szembesültünk azzal, amit Trombitás Zoltán mondott, hogy a valóságban ez egyébként valóban így, ebben a fogalmi körben soha nem érvényesült; és igyekeztü nk a lelkiismeretünk szerinti legjobb szöveget elfogadni. De olyat, még egyszer mondom, ami valóságos, fogalmilag tiszta, amire nem lehet azt mondani, hogy porhintés, hanem ami tényleg a realitások körébe tartozik. Ha már Csizmár képviselő úr javaslataival foglalkozom: az életkorral kapcsolatosan, azt hiszem, mindent elmondtunk. Szeretném az ellenvélemény rossz hatásait ellensúlyozni más kérdések tekintetében egyetértő véleményemmel. Én úgy gondolom, hogy a 16. pont alatti javaslata teljesíthető lenne. Nem kívánok többet hozzáfűzni. Én azt hiszem, hogy az érdekvédelmi szerveződéshez való jog megjelenhet, különösebb problémát nem okoz. Azt hiszem, hogy a bizottságban azzal vetették el, hogy az egyesülési jogba ez beletartozik. Ez logikailag igaz. Ettől függet lenül, ha itt külön említünk szakszervezeti szervezkedéshez való jogot, én el tudom fogadni az érdekvédelmi szerveződéshez való jogot.
