Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
3929 A két példája azért nem volt szerencsés, mert amiről beszélt, ott, az alkotmány keretei között fejti ki a törvény a részletszabályokat. Ha az ingyenességet mondaná ki, akkor ennek bármiféle törvényi korlátozás a – akár olyan értelemben is, amit ő elfogadhatónak tartott – máris fölvetné az alkotmányellenességnek a problémáját. (15.10) A jogalkotási törvény értemében a magyar nyelv által használt szavaknak, kifejezéseknek megfelelően kell a törvényekben is a szava kat használnunk. Az ingyenesség pedig – azt hiszem, egyértelmű – az értelmező szótár értelmében, hogy mit jelent, nem lenne szerencsés, hogyha ehhez az értelemhez kötnénk az általános alkotmányos jogot, amit nem lehetne egészében kikényszeríteni. Azokat a többleteket viszont, amiről ő beszélt, lehet érvényesíteni a konkrét törvényben, tehát itt fordított a logikája az egész kérdésnek. Hogyha az ingyenességet kimondjuk, akkor azt nem lehet korlátozni a konkrét törvényben. (Taps az ellenzéki pártok oldalán.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Csizmár Gábor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Pontosan egyetértek... köszönöm a szót, elnök asszony, hogy valóban ezért folyik a vita közöttünk, hogy ne lehessen szűkebben meghatározni a közoktatást, mint az alkotmány, tehát hogy ingyenes legyen a közoktatási szolgáltatás. Pontosan erről beszélünk, és én ezért erőszakoskodom még mindig, hogy ez bekerüljön az alkotmány alapelveibe és az alkotmány sz övegébe is, hogy tehát ne azon múljon, hogy bármelyik kormányzati ciklusban ki hogyan értelmezi a tandíjmentességet, hanem igenis, az alkotmány legyen a fékje annak, hogy a közoktatási szolgáltatás az mindenki számára ingyenes. Pontosan erről beszélek, és még egyszer mondom, ezért vitatkozom. Ugyanakkor azt is szeretném felvetni, hogyha nem ingyenes a közoktatás, akkor fölvethetőe a tankötelezettség kérdése? Én úgy gondolom, hogyha végigviszik, tiszteletreméltó képviselőtársaim, a logikájukat, akkor abból az is következik, hogy nem mondható ki a tankötelezettség. Mert kötelezni állampolgárt arra, hogy nem ingyenes szolgáltatást vegyen igénybe – azt gondolom, hogy nem egészen illene abba az alkotmányfilozófiába, amin elég régóta önök is dolgoznak. Ezé rt tessék, kérem, ezt a logikát is végiggondolni, mert lehet, hogy akkor arra az elhatározásra jutnak, hogy nincs tankötelezettség mint alkotmányos állampolgári kötelezettség. Ami pedig a Varga László képviselőtársam felvetését illeti, itt bizonyára van eg y félreértés. Én a módosító indítványaimban elég pontosan igyekeztem fogalmazni; itt arról van szó, hogy a gyermekeknek nem a jogai mások a felnőttekéhez képest, hanem a jog gyakorlásában korlátozottak életkoruk okán. És ez nem mindegy, ez a jogképesség va gy cselekvőképesség kérdése, és ami – azt gondolom – , hogy nem összekeverendő. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Pusztán életkor után nem feltétlenül kell jogfosztottnak tekinteni egy állampolgárt, pusztán csak a cselekvőképességéb en korlátozott. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót – immár nem kétperces, hanem "rendes" felszólalásra Salamon László képviselő úrnak. DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képvisel őtársaim! Mondanivalóm ebben az adott témakörben részben Csizmár képviselő úr által érintett javaslatokat fogja érinteni, részben olyan kérdéseket, amikről nem beszéltünk, nevezetesen Kutrucz Katalin és Kónya Imre 15. pont alatti indítványával lesz kapcsol atos, részben a 21. pont alatt az én saját módosító indítványomat fogja érinteni.
