Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
3924 A képviselő úrnak – Csizmár Gábornak – abban igaza van, hogy az elfogadott, a gyermekek védelméről szóló nemzetközi szerződés "ingyenes" kifejezést használja. Abban is igaza van, hogy ennek a hivatalos fordítása, amely a Magyar Közlönyben me gjelent, az is az "ingyenes" kifejezést használja. Abban is igaza van, hogy a jelenleg hatályos alkotmány azt mondja, hogy "ingyenes és kötelező általános iskola", tehát nem az egész közoktatás, hanem csak az általános iskolára vonatkozóan tartalmazza ezt a kitételt. A vita tényleg azon van, és itt túl kell terjedni a szón, hogy hol van elhelyezve, vagy hol lenne ez elhelyezve az alkotmányban. Mivel tényleg az a célunk, hogy egy normatív alkotmányt, vagyis jogszabályként funkcionáló alkotmányt csináljunk, e zért ez a szerkezetet illetően is szigorúságot kényszerít az alkotóból. Vannak szigorúan elkülönítve az alanyi jogok, s azok, amelyek bírói úton kikényszeríthetők – egyedi jogérvényesítés útján – , és ezek között csak olyan jogok vannak felsorolva, amelyeke t, ha megsértenek, valóban egyedi jogérvényesítés útján az összes lehetséges jogorvoslati lehetőséget kihasználva érvényesíteni lehet, illetve érvényesíteni kell. Ezek közé elhelyezni a gyermekek esetében az ingyenes állami közoktatáshoz való jogot, az bel áthatatlan következményeket idézne elő. Ha ez úgy szerepelne, hogy "törekedni kell", egyrészről akkor nem itt kellene elhelyezni, hanem máshol kellene elhelyezni; vagy értelmezni kellene – alkotmányok nem szoktak értelmezni ; és azon kívül a jelenlegi alk otmánnyal szemben a jelenlegi helyzet ellentétes az alkotmány szó szerinti szövegével. Mert hiszen ma sem ingyenes a szó igazi értelmében a közoktatás, illetve az általános oktatás, hiszen a tandíjon kívül minden másért fizetni kell. Étkezésért fizetni kel l, kirándulásért fizetni, tankönyvekért fizetni kell, a füzeteket a szülőknek kell megvenni és a többi. Tehát tulajdonképpen jelenleg is van (Az elnök pohara kocogtatásával jelzi a hozzászólási idő lejártát.) egy alkotmányos szöveg, amelyet nem fed le vagy amellyel nem egyezik egy az egyben a kialakult gyakorlat. Köszönöm. (Dr. Salamon László tapsol.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Csizmár Gábor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Köszönöm szépen. Egyrészt Trombitás Zoltán képviselőtársamnak szeretnék reagálni arra a felvetésére, hogyha ez az életkor szerinti általános megkülönböztetés tilalma bekerülne, akkor ez végletekig gondolható. Én szeretném figyelmébe idézni a 18. ajánlási p ontot, ahol pont arra tettem javaslatot, hogy az életkor okán csak természetszerű korlátozottság okán és csak törvény által legyen korlátozható a gyermeki jog. És ezzel van összefüggésben ez a javaslat. Bár osztom azt, amit Szigethy István mondott, hogy pr oblémát vethet fel ennek a bevétele, ez kétségtelen, amit mondott, ezt kénytelen vagyok akceptálni. Ami az ingyenességet illeti, én három dologra szeretném felhívni a figyelmet. Egyrészt az alkotmányelőkészítő bizottság maga is többször váltott ebben az ü gyben álláspontot, mert volt olyan módosító indítvány, amit az előző körben ingyenes megfogalmazással támogatott, aztán egy következő körben nem támogatott. Gyakorlatilag többször váltott ebben álláspontot. Ez számomra azt jelzi, hogy hezitált. Ezért válla lom azt, hogy még mindig vitatkozom az ügyön. A másik, hogy a jelenlegi helyzetben ingyenes vagy sem. Itt kettős a helyzet. Egyfelől a közoktatási törvényben több is megfogalmazódik, mint az alkotmány ingyenessége, mert a tankötelezettségéig szólna az ingy enesség, holott ma a közoktatásban, a közoktatási szolgáltatás – a tankötelezettségen túl is – ingyenes egy csomó esetben. És ugyanakkor valóban felvethető, hogy mit jelent az, hogy a közoktatás ingyenessége. A képviselőtársaim, amit elmondtak példát – Sal amon László és Bihari Mihály is – , pont olyan példák voltak, ami nem az oktatás, hanem étkezés, utazás, ami nem az oktatási szolgáltatást tartalmazza. Én úgy gondolom, hogy pontosan megfogalmazható, hogy mi az, ami ingyenes, amikor a közoktatás ingyenesség éről van szó.
