Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
3923 alkotmányról, amely a Magyar Köztársaság – reméljük – elkövetkezendő évtizedeit szabályozza egy felemelkedő korszakban. Ezért azt gondolom, hogy amikor ingyenes állami közoktatást kérünk, java slunk, akkor nem hiszem, hogy túlságosan sokat kérnénk, túlságosan sokat javasolnánk. Így ha Csizmár képviselőtársam megengedi, hogy féligmeddig magaménak is tekintsem ezt a módosító indítványt, akkor én is arra szeretném kérni azokat, akik dönteni hivato ttak, hogy mindenképp gondolják meg, hogy az ingyenes közoktatásból – mint vívmányból – való visszalépést érdemese megkockáztatnunk, akár csak egy alkotmánykoncepcióban is. Nem beszélve persze arról, hogy majd népszavazáson is döntenek erről (Az elnök poh ara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) a koncepcióról, és nem lenne jó, ha az ellenkezők pont ebbe kapaszkodnának bele. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Salamon László k épviselő úrnak, független. DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Szeretném mindenekelőtt előrebocsátani, hogy több irányban szeretnék ehhez a kérdéskörhöz hozzászólni, de hogyha kiemelődnek a vita egyes elemei, kétpercesek, akkor én is széttagolom a felszólalásomat. Tehát először a most itt utoljára elhangzott ingyenes közoktatás témájához, a 14. ponthoz szabadjon legyen azt hozzátennem, és elmondanom itt, hogy tényleg nagyon hosszadalmasan foglalkoztunk most már másodízben az alko tmányelőkészítő bizottságban ezzel a kérdéssel, mert valóban kétszer tért vissza elénk módosító javaslat formájában. Próbáltunk olyan formulát találni, ami lehetőség szerint közelít valamelyest ahhoz az előterjesztői szándékhoz, vagy akceptáljon módosító javaslatban megjelenő gondolatokat, de nem lehetett. Nem lehetett, mert igenis szembe kell nézni azzal, hogy az ingyenesség fogalmán, hogyha erről beszélünk, akkor igenis abba nagyon sok minden természetszerűen beletartozna, amit biztosítani gyakorlatilag ma viszonyaink mellett – és azt hiszem, hosszabb távon is – nyugodtan mondhatom, képtelenség. Az ingyenes tankönyvhasználatról lehetne beszélni, az ingyenes diák utazóbérletről, esetleg ingyenes diákruháról és sok mindenrő l, hiszen mindezek az oktatás költségeivel együtt merülnek fel, tehát ha az jelenne meg, hogy ingyenes állami közoktatás, az alkotmányjogilag egy olyan széles ingyenességet teremtene meg, amit teljesíteni lehetetlen, és igyekeztünk magunkat ahhoz tartani, hogy az alkotmányba az igazat, a lehetségeset és a reálisat írjuk. Hadd mondjam el, hogy megpróbáltuk, végiggondoltuk, hogy esetleg egy értelmező rendelkezést is beveszünk az alkotmányba, ami következőképpen szólna, hogy ahol a jelen alkotmány ingyenessége t említ, azon tandíjmentességet kell érteni (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), de aztán ezt – mint egy rossz tréfát – elvetettük, de azért hoztam ide, hogy érzékeltessem, hogy sajnos ez a kérdés így, ebben a formában me nnyire kezelhetetlen. (14.50) Higgyék el, előterjesztő társaim, hogy a legjobb akarattal sem tudtunk olyan megoldást magunkévá tenni, nem lenne valódi, ami félrevezetné az állampolgárokat. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces rea gálásra megadom a szót Bihari Mihály képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Valóban nagyon nagy vitára adott okot, helyesebben nem is vitára adott okot, hanem értelmezési problémát jelentett ez a z ingyenesség.
