Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HEGYI GYULA (MSZP):
3922 csak az állam hosszú távú elképzelései között is nehezen megvalósítható az első munkába állásnak a garantálása. Köszönöm szépen. (Gyér taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kétperces reagálásra megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, Szabad Demok raták Szövetsége. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kétperces időtartamon belül nagyon kevés dologra lehet reagálni, kettőt emelnék ki. Az egyik az, hogy Csizmár Gábor kevesellette, hogy az emberi jogok között sz abályozandó alanyi jogok körében annyi szerepel csak elkülönítve, hogy a gyerekek jogai. Itt nyilvánvaló, ez nem azt jelenti, hogy a gyermekeket csak ezek a jogok illetik meg. Az az aggodalom, amit ezzel kapcsolatosan elmondott éppen ezért alaptalan, termé szetesen itt kimondottan azokról a jogokról kell beszélni, amelyeket akár a különböző nemzetközi egyezmények alapján, akár saját belső elhatározásunkból mi biztosítunk a gyermekeknek éppen a különleges helyzetükre tekintettel. A másik kérdés kicsit bonyolu ltabb. A 10. pont környékén az alkotmányügyi bizottságban is egy ideig dilemmáztunk, aztán végül nem fogadtuk el az életkor szerinti megkülönböztetésnek a kihangsúlyozását. Ugyanis nemcsak alsó, felső korhatárok is léteznek. Az emberi élet jellegénél fogva különböző fejlettségi fokokkal jár, különböző tevékenységekre tesz alkalmassá, ezek erősödnek, teljükben vannak, virágjukban vannak, és lassan elhalnak. Ennek megfelelően különböző életkorokat szükséges beépíteni korlátokként a jogszabályokba az adott jog viszonyokra tekintettel, akár alsó korhatárokat, akár felső korhatárokat. A nyugdíjkorhatároktól kezdődően például egy alkotmánybíró megválasztásának alsó és felső határa van. A választójognál ugyancsak életkori határ van. A katonáskodásnak van alsó, felső határa. Ezeket az életkorhoz kötődő határokat szükségszerű beleépítenünk éppen az ember fizikai jellegére tekintettel a törvényekbe, és nagyon furcsa lenne, hogyha emiatt mi megkülönböztetéseket nem alkalmazhatnánk. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelz i a felszólalási idő leteltét.) Az általános megkülönböztetések viszont helytállóak, hogyha olyan jogról van szó, ahol ennek nincsen jelentősége – tehát az ember fejlettségének – , abban az esetben természetesen nem lehet diszkriminálni, de ezt éppen ezért nem lehet így kiemelten az alkotmányba beemelni. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Én csak egy módosító indítványhoz szeretnék hozzászólni, az ingyenes, illetve a tandíjmentes állami közoktatással kapcsolatban. Nagyon örülök, hogy Csizmár Gábor képviselőtársam beterjesztette ezt a módosítót. Tavasszal eredetileg még én adtam be egy hasonlót, ame lyet – úgy tűnt akkor a vita egy fázisában – , hogy el is fogadott az alkotmányelőkészítő bizottság, aztán mégis visszaállt helyette a "tandíjmentes" kifejezés. Azt hiszem én is, valóban, hogy az ingyenes állami közoktatás nem egyszerűen és kizárólag magá t az "ingyenességet" jelenti, hanem ezenkívül egy olyan demokratikus vívmány, egy olyan általános vívmány, amely Európa fejlett országaiban megszokott, elfogadott mint kifejezés is. Ehhez képest bizonyosan visszalépést jelentene a jelenlegi változatban sze replő "tandíjmentes közoktatás" kifejezés, ezért tehát azt gondolom, hogy végül is nem egy közoktatási törvényt hozunk most meg, és nem egy közoktatási törvény részletes szabályozásával kapcsolatban tárgyalunk itt, és nem a jövő évi költségvetés számairól, keretszámairól kell döntenünk, hanem egy hosszú távú, távlatos
