Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről, valamint a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolóból adódó következtetésekről és feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
3892 Egyet azért el kell még mondanom. A magyar politika tévelygései és a magyar tudomá ny tévelygései arra késztettek hajdan egy történészt, hogy megfogalmazza: valahol utat vétettünk. Most utat választunk, tudomány és politika, tudomány és parlament, Magyar Tudományos Akadémia és pártok, kormányok. Jó lenne remélni, jó lenne biztosnak lenni abban, hogy nem kell egy új Szekfű Gyulának születni, és nem kell újra megírnia azt a tanulmányt, amelyikben az úttévesztésről regélt. Én ennek a reménynek a jegyében fejezem be mondanivalómat, megköszönve a Tudományos Akadémiának, a Tudományos Akadémia e lnökének, hogy egy rangos beszámolót tett le a Ház asztalára, és figyelmeztet is ebben a rangos beszámolóban, hogy 1996ban a nemzeti jövedelemnek már csak 0,4 százaléka fordítódik tudományos kutatásra. Ha ilyen mértékben fog mérni a politika, valószínű, h ogy nem fogja megtalálni azokat a helyes válaszokat, amelyek a magyarság számára megválaszolandók. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiban.) (12.20) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Dobos Krisztina képviselő asszonyn ak, MDF. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnök Úr! Az a gondolatom volt, amikor jöttem fel, hogy azzal kezdem, hogy miközben arról beszélünk, hogy a magyar társadalom becsülje meg jobban a tudományos kutatást, aközben a parlamentben igen kevesen vagyunk. Mégis most meg kell védenem képviselőtársaimat, hiszen nagyon sok bizottsági ülés zajlik ezzel párhuzamosan, és tulajdonképpen arra gondoltam, hogy jó lenne, hogyha az Akadémia elnöke két év múlva tartandó beszámolója során nem fordulhatn a elő, hogy azzal párhuzamosan bizottsági ülésekre kell menni, vagy át kell szaladni, vagy utasítást kell adni. Ezért úgy gondolom, hogy a mai nap méltó ahhoz, és viszonylag kevés pártcsatározás jelent meg az akadémiai beszámoló kapcsán, és azt remélem, ho gy a Magyar Demokrata Fórum elnökének több hónappal ezelőtt meghirdetett nemzeti minimumába beletartozhat a tudományos kutatás, hiszen az oktatási és tudományos bizottság ülésein tulajdonképpen kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt úgy gondoltuk, h ogy a kutatás, a tudomány szerepe 2000 után talán döntőbb lesz, mint manapság, és ebben egyet kell érteni, hogyha gondoskodni kívánunk a jövőről. Én megpróbálom nagyon röviden, pontokba összeszedni a Magyar Demokrata fórum véleményét. Az első és a legfonto sabb a tudomány és a társadalom viszonya. Az a viszony, ami ki kell hogy alakuljon, hiszen ha a társadalom nem fogadja el a tudomány fontosságát, akkor teljesen természetes lesz, hogy a kutatók megbecsülése, a kutatásra, fejlesztésre fordított összegek nag yságrendje jelentős mértékben csökken, illetve nem tudjuk tovább a növekedését elősegíteni. Azt tudomásul kell venni, hogy a mai döntéseink, amit meghozunk itt a parlamentben, vagy meghoz akár a Tudományos Akadémia, vagy bármelyik egyetem vagy főiskola kut atóhelye, az nem egy évre szól, nem két évre, hanem évtizedekre meghatározza a kutatásfejlesztés jövőjét, ezért sokkal alaposabban kell a döntéseinket végiggondolni, hiszen tönkretehetünk bármit, vagy esetleg segíthetjük annak kialakulását. Tehát a mai dö ntésünk a jövőképünket határozza meg, és ezért igen fontosak az itt meghozott döntések. A másik pontunk, amiben mindannyian, úgy gondolom, egyetértünk, hogy a magyar tudomány az kapocs az európai integrációban. Kapocs, hiszen ma leginkább talán a tudósaink tól, egyetemi oktatóinkról mérik le Európában is és Európán kívül is a magyar kultúra fejlettségét. Azok az együttműködések, amelyek most már évek óta elindultak, azok az együttműködések segíteni fogják az európai integrációt.
