Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről, valamint a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolóból adódó következtetésekről és feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
3880 nehezebb volt, mint az epsomi derbire a királyi páholyba. A kísérleteket előkészítő segéd népszerűbb volt az arisztokrácia hölgyei körében, mint a walesi herceg. Tehát egyszerűen a tudomány képes volt az emberek kérdéseire elhihető, elfogadható válaszokat ígérni, és ezért a társadalom megfelelően honorálta ezt érdeklődésével és anyagi tá mogatásával. A tudomány természetes fejlődése következtében ez az egységes világkép darabjaira hullott, és ez az oka a paratudományos jelenségek elszaporodásának, hogy nincs és nem lehet egy új tudományos szintézis előtt – amire nem tudom meddig kell várni – mindenki számára értelmezhető, érthető válaszokat adni. Ezért ha a társadalom ilyeneket nem kap, szükségszerűen azokhoz fordul, akik ilyen válaszokat – még ha hamis válaszokat is – ígérnek. De azért ahhoz, hogy a társadalom elfogadja a tudományt, ahhoz egy Faraday szintű tudományismertetőre lenne szükség. Ugye, a szellemességéről csak annyit, hogy amikor egy képviselő megkérdezte, hogy izé, tessék mondani, miért tetszik vacakolni ezzel a valamiféle elektromossággal, mi haszna lesz ennek, akkor azt tudta válaszolni, hogy például az, hogy meg lehet majd adóztatni. Na most ilyen szinten népszerűsíteni a tudományt és elfogadhatóvá tenni egyre nehezebb, mert egyre ezoterikusabb, egyre absztraktabb. A józan paraszti ésszel, az átlagos logikai megközelítéssel me g nem magyarázható felismerésekre jutunk, és jutunk egyre inkább ilyen síkokra, mennél inkább a semmit fogjuk egyre tökéletesebben megismerni. De hát a semmi végén valaminek lenni kell, és tulajdonképpen a modern tudomány ezt keresi, és nem várhatjuk el tő le, hogy meg tudja magyarázni, hogy mit fog ott találni, hogyha még nem tudja. Tehát a társadalmi elismertség, elfogadottság egy döntő, lényeges eleme lenne a tudomány nagyobb támogatottságának. A másik, ami az élettudományokra, a társadalomtudományokra le selkedő veszély szerintem, az az instrumentalizálódásnak nevezhető valami, ami azt jelenti, hogy kutatási eszközök, műszerek, vizsgálati módszerek nélkül nem lehet igazán átütő új felismerésekre jutni. (11.10) Akkor, amikor a parlament például a pozitronem issziós tomográfot Debrecennek megszavazta, és azóta is támogatta, senki nem tudta ebben a Házban, hogy mi az a PET, hogy az nem a petting egy rövidített formája! Elhittük, hogy ez jó és hasznos, de aki ezzel dolgozik, az olyan ismeretek birtokába juthat, amihez a hozzá nem jutók soha. Tehát az esélyegyenlőség a tudományos életben, ahol egyre élesebb a verseny, azt jelenti, hogy a megfelelő eszközökhöz való hozzájutás lehetősége biztosítva legyen. Ez nem új dolog, szintén nem új dolog. Koch Róbert, ha a fel eségétől nem kap a születésnapjára egy mikroszkópot, akkor a Kochbacilus felfedezése, a tuberkulózis felfedezése még bizonyára húzódott volna. Tehát mindig így volt. A tudományszervezők feladata az, hogyha zseniális intuícióval, kreativitással rendelkező "bárki" olyan lehetőséget találjon, általában határterületeken, amelyekkel áttörés érhető el, azok számára biztosítani tudjuk megfelelő szervezeti formákban az esélyhez való hozzájutást. Hiszen mikroszkóp nélkül, ugye – hogy Koch Róbertre utaljak – , semmi nem lett volna az ő tudományos pályájából, maradt volna egy kis német város körzeti orvosa. Tehát a tudományra fordított összegen belül a hozzájutás szervezése az, ami az Akadémia feladata lenne, és ebben a mi mindenféle támogatásunkat megígérhetem a saját lehetőségeinken belül, hiszen csak egy kis ellenzéki párt vagyunk. A következő, hogy a társadalmi átalakulás döntően megváltoztatta a finanszírozási rendszert itt is, hallottuk ennek az összes hátrányá t, hallottuk, hogy az ipar, illetve a tőke, illetve az üzleti szféra még nem eléggé – különösen a multinacionális vállalatok Magyarországon – , még nem eléggé vesznek ebben részt, ugyanakkor szükség van – mert a világon mindenütt szegény az állam, és gazdag a profitorientált szféra – , tehát szükség van ilyen támogatásokra.
