Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
3840 normatizálni lehet. Ebből egy jó kitörési eszköz az, hogy részben vagy hányadában a polgárok maguk támogassák őket a civil szervezeteket. Szervetlen és ilyen értelemben indokolatlan a kulturális és k özgyűjtemények, országos közgyűjtemények megjelenítése ebben az anyagban. Ezek költségvetési pénzből eltartandó intézmények. Nagy baj, hogyha rászorulnak, hogyha alapműködésük tekintetében, ennek biztosítása tekintetében adományokra szorulnak például a lev éltárak, a Mezőgazdasági Múzeum vagy a Kortárs Művészeti Múzeum. És egy harmadik terület a sokat emlegetett egyházak kérdése, amelyeknek a finanszírozása véleményünk szerint külön választandó, szemben az önök által megszövegezett és az önök által elfogadot t kormányprogrammal, a civil szervezetek támogatása. És a bajok nagy része részben ebből is fakad. Az egy százalék egy technika. Egy olyan technika, amely alkalmazható mind a két szektorban. A civil szféra finanszírozásával is alkalmazható az egyházak álta l működtetett közcélú egyesületek és alapítványok finanszírozásában is, sőt jelentős megszorításokkal alkalmazható az egyházak hitéleti támogatásának felosztásában is. Fontosnak tartom, hogy ne értse félre senki a szavaimat. Igen jelentős megszorításokkal és kiegészítésekkel. Ez az egyik fontos különbségtétel talán köztünk és önök, kormánypárti képviselők között, hogy ezt élesen külön kell választani. Csizmár Gábor több érvet is fölhozott annak alátámasztására, hogy miért kell ezt külön választani. Az adato k kezelése részben idetartozik. Fölvetették és elmondták egészen pontosan azt az érvet is, hogy ez csak részben egy elvi vagy jogelvi vita. Részben pedig egy taktikai érdekegyeztetési vita a kormány és az egyházak között. Ez a jogalkotás sorrendjében teste t öltő argomentum, amikor arról beszélnek a képviselők és én is, hogy szerencsésebb, a dolgokat előbbre vivő lett volna, hogyha először a civil szféra egyszázalékos támogatása előtt a nonprofit törvény kerül tető alá. Egyáltalán tudjuk, hogy mi az a szféra , mik a határai, belső működési szabályai, amit ezzel az egy százalékkal többek között finanszírozni lehet, akkor erről van szó. És amikor arról beszélünk, hogy először az egyházak alapműködését biztosító finanszírozás, egyházfinanszírozási koncepciót, il letve ennek megfelelő törvényt kellett volna a parlament elé hozni és csak utána a közcélú feladatokban való részt vevő egyházak által létrehozott vagy támogatott alapítványok és egyesületek kiegészítő támogatását, akkor erről van szó. Jogos és indokolt ez t a parlament munkájában úgy tervezni és azt gondolom, hogy magára vonja a vita parttalanságát az a kormány vagy az a kormánytöbbség, amelyik nem így jár el, mert bizony az egyházak ezek után már olyan ponton is aggályosnak látják a szabályozás alá kerülés üket, ahol esetleg jogelvi szempontból indokolatlan ezt az aggályt megfogalmazni. Én egyébként azt gondolom, hogy a vita köztünk és Bauer Tamás között részben egy alkotmányos felfogás közötti különbség is. (22.20) S innét indítanám a mondandó m harmadik elemét. Ő azt mondja, hogy a nem állami szektor finanszírozásáról van itt szó. Vannak állami intézmények, pénzek, és vannak nem államiak. Ez talán tegnap is előjött. A nem állami szektor azonban bizonyos tekintetben különválasztandó. Van egy szf érája, amit meg kell különböztetni. Nem állami szférának tekintem – vagy tekintjük mi – a közfeladatokat ellátó magánalapítványokat, egyesületeket, amúgy a hobbyintézményeket is nyilvánvalóan és értelemszerűen, és idesoroljuk, ebbe a szférába soroljuk azo kat az intézményeket is, amiket egyházak hoztak létre, oktatási, karitatív, egészségügyi, vagy más, netán – ahogyan itt Schiffer képviselő úr mondta – egy egyházi épület felújítására gyűjtött adományok begyűjtése vagy kezelése céljából. Ezek természetesen ilyen értelemben versengenek az oktatási területen, az egészségügyi területen, az öregek gondozásának a területén, vagy a felújításra szánt adományok összegyűjtésének a kérdésében. Van azonban egy olyan terület, ahol különbséget kell tennünk, és ez az egyh ázak alapműködése, a hitéleti célú támogatás, mert szerintünk ez nem sorolható be ezeknek az alapítványoknak, az egyesületeknek a világába. Erre, ha úgy tetszik, van egy történeti argumentáció, ezt mondta el ékes szavakkal Semjén Zsolt a tegnapi nap estéjé n; van egy alkotmányos argumentáció, ezt szerettem
