Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP):
3829 ügyekben nemcsak a legnagyobb etnikum, a cigányság vagy a németek v éleményét veszik figyelembe, hanem például a kisebb lélekszámú szlovének vagy lengyelek véleményét is, ha nemzetiségi ügyekről tárgyal a Ház, úgy egyházi területen is illő lenne figyelembe venni az úgynevezett kisegyházak véleményét is, különösen akkor, ti sztelt képviselőtársaim, amikor törvény mondja ki a felekezetek jogegyenlőségét. Ezért nagyon örülök annak, hogy Bauer Tamás képviselő úr ezt a szempontot is a vitában fölvetette. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hoz zászólásra megadom a szót Molnár Péter képviselő úrnak, SZDSZ. DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ) : Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem újra szót, mert őszintén szólva úgy látom, hogy itt valamiféle mindenki által elfogadható megoldás kelljen körvonalazódjon abban az esetben persze, hogyha a mondott érveket és szempontokat figyelembe vesszük, és nem beszélünk el egymás mellett, vagy pedig nem térünk ki bizonyos érvek meghallgatása, meghallása és megválaszolása elől. Őszintén szólva amikor a magam hosszabb fölszólalásá t elmondtam, akkor még nem voltam pontosan tájékozva arról, hogy már van olyan módosító javaslat az Országgyűlés előtt, amely lehetővé teszi, hogy azok az egyházak, amelyek nem akarnak ebben részt venni, azok az egyesületek, alapítványok, amelyek nem akarn ak ebben részt venni, azok nem vetetik föl magukat a jegyzékbe. Korábban volt még olyan javaslat is a Ház előtt, illetve nem a Ház előtt, hanem az előkészítés során olyan javaslatok is készültek, amelyekben az egyházak automatikusan címzetté váltak volna. Ezzel kapcsolatban még inkább fölvethető lenne az az aggály, hogy most akkor ne kényszerítse a törvény azokat az egyházakat a jegyzékbe tartozásra, amelyek nem akarnak beletartozni. De egészen egyszerűen nem értem, hogy miről beszél az, aki azt mondja, hog y ne vegyük bele az egyházakat akaratuk ellenére. Ezzel a megközelítéssel szemben egyéb ellenérvek is fölhozhatók. Azt már elmondtam, hogy itt azért a parlamentnek szuverén döntést kell hoznia, de ha egyszer olyan változatról beszélünk most már, amikor sen ki nem kerülne bele akarata ellenére, akkor miről beszélnek azok, akik azt mondják, hogy a történelmi egyházak ellenvéleményét vegyük figyelembe. A törvényjavaslatnak megszavazható olyan változata, ami figyelembe (Az elnök a pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) veszi az ellenvéleményt. Nem akar belekerülni, nem kerül bele, bele akar kerülni, belekerül. (Az elnök ismételten megkocogtatja a poharát.) Mi itt a probléma akkor? Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzász ólásra megadom a szót Gellért Kis Gábor képviselő úrnak, MSZP. GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Ismételten kénytelen vagyok egy megjegyzést tenni, amennyiben az a javaslat, hogy az egyszázalékos körbe az egyházak mint lehetséges kedvezményezet tek szóba jöjjenek, nem pusztán szabaddemokrata képviselőtársaim indítványa, szándéka, hiszen ilyen értelemben módosítást Donát László, ugyancsak szocialista képviselőtársammal közösen beadtam. Nem állja meg tehát a helyét az, hogy itt pusztán valamiféle s zabaddemokrata törekvésről van szó. Ebben az ügyben egyébként – miképpen arról már beszéltünk a korábbiakban – a Szocialista Párt a saját programjában, majd a kormányprogramban teljességgel egyetértett. A másik megjegyzé sem ugyancsak Hegyi Gyula megszólalásához kapcsolódik. Szóvá tette, hogy az egyházfinanszírozási törvényt meg kell hozni, és utána lehet az egy százalékról beszélni. A dolog nem így áll, egyszerűen azon oknál fogva, hogy az egy százalék meghozataláról tav aly ősszel, egy éve döntött a parlament, ennél fogva nem lehetett megoldani ezt a folyamatot. Ezt már csak úgy lehetett megcsinálni, és úgy lehet, azon vagyunk, hogy így is legyen, hogy az egyházfinanszírozási törvényt most már az egy százalék ismeretében hozzuk meg. Nota bene arról van szó, hogy most már ez az általunk remélt törvény csak akkor érvényes, hogyha ebbe a körbe beletartoznak az egyházak.
