Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ):
3830 Ha most nem kerülnek bele, az azt jelenti, hogy az általunk következő, reméljük tavaszi ciklusban nem is l ehet ezt a törvényt meghozni, hiszen az egyház egy százalék, akkor abból kimaradna, és annak az egyik tétele éppen az, hogy az egy százalékból az egyházak részesednek. Köszönöm. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzá szólásra megadom a szót Csizmár Gábor képviselő úrnak, MSZP. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Két megjegyzést szeretnék tenni. Bauer Tamás említette, hogy az eljárásokra vonatkozó javaslatokat azért nem tudja elfogadni, mert akkor később az egyház egy ilyen eljárásba már nem vonható bele. Úgy gondolom, hogy amennyiben kiterjed majd a kedvezményezetti kör az egyházra is, tehát módosításra kerül a törvény, akkor módosítható az eljárás is. Tehát nyilvánvaló, hogy együtt mozog a kettő. A tegnapi hozzászólásomban épp arra akartam ráirányítani a figyelmet, hogy nehezen látom kezelhetőnek a két szervezett csoportot egy eljárási mechanizmusban, mert az egyik fokozott adatvédelmet igényel, a másik pedig fokozott nyilvánosságot igényel, és a kettő együ tt nehezen vegyíthető. De azt gondolom, hogyha itt módosul a törvény, annak nyilvánvalóan eljárási következményei is vannak. Az én módosító indítványaim természetesen az egyház nélküli változatra vonatkoztak, és így koherensek a kedvezményezetti körrel. Am i pedig azt a gondolati kitételt illeti, hogy vane jogunk megfosztani másokat attól, hogy az egy százalék kedvezményezettjei legyenek, azt gondolom, hogy nagyon jól hangzó kérdés ez, de mégis, emögött egy furcsa logika érvényesül. Nevezetesen, hogyha ninc s jogunk senkit sem megfosztani, akkor azt gondolom, hogy nincs erre a törvényre szükség, mert akkor ezt az egy százalékot vissza kell adni az állampolgárnak adócsökkentés formájában. Ha csinálunk ilyen törvényt, akkor kereteket, Molnár Péter szavaival, ke reteket állítunk föl. Akkor kérdezném, hogy vane jogunk megfosztani más kulturális intézményeket, vane jogunk megfosztani a teljes önkormányzati szférát, vane jogunk megfosztani a más, nem állami szervezeteket, munkavállalói szervezeteket és egyebeket. Van jogunk, bólogat gondolom Bauer Tamás. Azt gondolom, hogy meg kellene nézni, hogy milyen logika mentén állítjuk föl a kereteket. Furcsának tartom, hogy van egy kör, amelyik tiltakozik, hogy bekerüljön a keretek mögé, azzal szemben erőszakosan be akarjuk húzni, és van egy kör, amelyik meg be szeretne kerülni a keret mögé, azt meg (Az elnök a pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) szisztematikusan távol tartjuk. Ez az érvelés hamis, azt gondolom. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.) (21.30) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ki kíván kétperces hozzászólást tenni? Megadom a szót Molnár Péter képviselő úrnak, SZDSZ. DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Már harmadik alkalommal beszélünk erről Csizmár Gábor képviselőtársammal, remélem, hogy végül is egyetértésre tudunk jutni. Én azt hiszem, hogy a keretek úgy határozhatók meg, hogy elég világosan és nem valami hamis megközelítés alapján, hanem elég világosan meghatározható az, hogy mi tartozhat bele, és mi nem szükséges, hogy be le tartozzon a lehetséges címzetti körbe. Elég világos az, hogy nem tartoznak bele a különféle érdekvédelmi szervezetek, nem tartozik bele minden intézmény, ugyanúgy az állami intézmény sem, mint az önkormányzati intézmény, és nem tartoznak bele általában a köztestületek. Azért nem, mert az egy százalék, az én megítélésem szerint, de gondolom ezzel nem vagyok egyedül, nemcsak abból a szempontból egy abszolút civil technika, hogy egy polgári civil döntést lehetővé tesz, hanem abból a szempontból is, hogy civ il szervezetek a címzettjei. Nem állami szférához, nem intézményi szférához tartozó szervezetek a címzettjei, és ebből a szempontból az
