Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3823 biztos vagyok benne, hogy azok, akik most ellenzik – mármint az egyházak oldaláról – , nagy örömmel támogatják majd ezt a javaslatot. Valóban, ehhez idő kell..." és a töb bi. Na most, azt szeretném elmondani ezzel kapcsolatban, hogy képviselőtársaim közül sokan nem tudják azt, amit én is tudok, és Hegyi Gyula is tud, hogy elkészült az a törvényjavaslat, nem került benyújtásra, de elkészült az a törvényjavaslat egy olyan mun kabizottságban, amelyben eleinte még Hegyi Gyula is részt vett, amelyik pont ezt tartalmazza. És amiben egy addicionális elem ez az egy százalék. Tehát annyiban is félrevezette Hegyi Gyula a közönséget, hogy ez a javaslat kész van, ez a tervezet kész van, tehát semmi akadálya nem lenne annak, hogy azok is, akik ma ellenzik, azok "örömmel támogathassák" azt. És én azért örülök ennek, hogy ez így van, mert Hegyi Gyula, aki néhány napja a Népszavában még kerek perec elvetette az egész egyszázalékos rendszert, ma már elmondta, hogy magát a rendszert elfogadja, csak az egyházakat nem. Na most, tekintettel arra, hogy ez a törvényjavaslattervezet, amit Hegyi Gyula képviselőtársunk az előfeltételnek tekint ahhoz, hogy örömmel elfogadhassa az egy százalékot is mint addicionális elemet az egyházak finanszírozásában, ez is kész van. Tehát megvan az alapja annak, hogy Hegyi Gyula megtegye a következő lépést is, ne csak az egyszázalékos rendszert fogadja el, ami már egy nagy lépés volt a Népszavában kifejtett álláspontjá hoz képest, hanem megtegye a következő lépést is, és azt is elfogadja, méghozzá örömmel, ahogy tegnap fogalmazta, hogy az egyházak is szerepeljenek a kedvezményezettek között. Túl vagyunk ezen. És most visszatérnék magára a kérdésre, túl azon, hogy Hegyi G yula képviselőtársunk álláspontja miképpen fejlődik, hogy mi is legyen azzal, hogy az egyházak szerepeljenek a kedvezményezettek között. Igaza van persze Semjén Zsoltnak, igaza volt tegnap abban, hogy ez egy olyan lekváros bukta, ez a törvényjavaslat, amib en az egyik lekvár valóban az egyházak szerepeltetése; valóban, de nem csak az egyházaké. Én azt hangsúlyoztam az imént, hogy a lényeg az, hogy olyan intézményekről van szó, amelyek nem állami jellegűek. Ahol a feladat nem állami feladat, és erre van szabv a ez az egy százalék. És nem csak az egyházak ilyenek. Ilyenek azok a civil szervezetek is, amelyeknek azt a 400 milliót évről évre majd kínosan, keservesen osztja el egy parlamenti bizottság, holott ezt nem parlamentnek kellene elosztani. Tehát kétféle le kvár van keverve ebben a buktában, és ha az egyik lekvárt szeretnénk belőle kivenni, akkor még mindig – talán – ehető marad annak, akinek az ízlése olyan, hogy elég neki, ha csak egy lekvár van a buktában. Én jobban szeretném, ha két lekvár is lenne benne, de erre majd még visszatérek. Ilyen a mákosalmás rétes, talán ez a jobb hasonlat. De – visszatérve a tárgyra – nézzük azokat az ellenvetéseket, amelyek az egyházak kedvezményezettek között való szerepeltetésével kapcsolatban felvetődtek. Itt három része lesz ennek a gondolatmenetemnek. Az első, ez az alapvető ellenvetés, ami itt nagyon sokszor elhangzott, hogy tudniillik nemzetközi kötelezettséget sértene, hangzik el, mert hiszen vannak a Vatikánnal megállapodásaink, és azokat sértené az, hogyha lehetővé tennénk a magyarországi egyházaknak azt, hogy a kedvezményezettek közé a felvételüket kérjék. Én nagyon szeretném hangsúlyozni, igaza volt Mészáros Istvánnak abban, amit az illetéktörvényre hivatkozva elmondott. Itt arról van szó a törvényjavaslatban, hogy egy kedvezményt egyházak is igénybe vehessenek, és nem arról, hogy ebben a törvényben az Országgyűlés bármire is kötelezné a Magyar Katolikus Egyházat. Erről nincs szó a törvényjavaslatban, pontosabban abban a változatában sem, amit mi korábban benyújtott unk, illetve akár a mi módosító javaslatunkban, amit benyújtottunk, akár Donáth László és Gellért Kis Gábor módosító javaslatával ez kiegészülne. (21.00) A mi javaslatunk még egyértelműbbé teszi, mint a korábbi szöveg, hogy az egyházak esetében is ugyanúgy , mint minden lehetséges kedvezményezett esetében, akkor válik valaki kedvezményezetté,
