Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
3816 És az utolsó, ami úgy szólt, hogy pótköltségvetéssel elvesszük majd a pénzt onnan, ahová az állampolgá rok adták, ezt tárgyszerűen is rossz feltételezés, mert ha több tízezer szervezetnek tudják adni az állampolgárok, akkor valószínűleg pótköltségvetéssel a több tízezer szervezettől nem tudja az Országgyűlés visszavonni sem. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füze ssy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Mészáros István képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Én újfent szeretném felhívni a figyelmet, mivel Salamon képviselő úr újra használta azt a for dulatot, ami már tegnap is többször felvetődött, hogy valaki valakikre rá akar erőszakolni valamit. Ezért szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy ráerőltetésről, ráerőszakolásról nem lehet beszélni egy olyan törvény kapcsán, ami az önkéntességen alapul, tehát amiben se az adófizetőkre nem lehet ráerőszakolni azt, hogy mindenáron ajánlják fel az egy százalékukat, sem a kedvezményezetti körben részt vevő szereplőkre nem lehet ráerőszakolni, hogy váljanak kedvezményezetté. Újra alá szeretném húzni, hogy az, hogy valaki kedvezményezettként kerül megjelölésre a törvényben, még nem jelenti azt, hogy automatikusan kedvezményezetté is válik, ehhez őneki kifejezetten listára kell vetetnie magát. Erre van egy határidő ,és hogyha ezt nem teszi meg, azaz nem jelentkez ik listára, nem veteti listára magát, akkor nem lesz kedvezményezett. S éppen erről van szó, akinek nem tetszik, az ne éljen ezzel a jogával, de ne üssön el másokat a saját érdekeire hivatkozva ettől a szabadságtól. A má sik pedig, Salamon képviselő úr az elmúlt négy évben – mármint az előző parlamenti ciklusban – az alkotmányügyi bizottság elnöke volt. Emlékezetem szerint 1990 őszén alkotta meg a parlament az illetéktörvényt, s az illetéktörvény például személyes illetékm entesség kedvezményében részesíti az egyházakat, ami azt jelenti, ha ők bírósághoz fordulnak, vagy bárhova, nem kell illetékbélyeget leróni a beadványon és a többi. Én meg szeretném kérdezni a képviselő urat, hogy ekkor a Vatikán véleményét kikértéke arró l, hogy a katolikus egyházra az illetékmentesség kedvezménye kiterjedjene. Szóval ezt meg szeretném kérdezni, mert itt körülbelül arról van szó, hogy újra van egy kedvezmény, és most végső soron Salamon képviselő úr hivatkozott arra, hogy udvariatlan dolo g lenne erről a parlamentnek – a szuverén magyar parlamentnek – döntést hoznia azalatt, mialatt tárgyalások folynak a Vatikánnal. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Salamon László független képviselő úrnak. DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Köszönöm, elnök úr. Két percben nem fogok tudni mindenre megválaszolni. Hadd kezdjem először Csizmár képviselő úrnak arra az utalására, hogy jogász létemre alkotmányos mulasztásra akarom a Házat rábírni. Én elismerem, hogy ez egy jogász részéről nagy bűn, mentségemre legyen mondva, hogy a felbujtó a Magyar Köztársaság kormánya volt, aki néhány héttel ezelőtt ugyanezt a gondolatot vetette föl. Megjegyzem, mivel a parlament a törvényhozás szerve, módja van bármikor egy elhibáz ott törvényjavaslatot módosítani. Ami a pótköltségvetéssel kapcsolatos észrevételét illeti a kollegának, azt mondanám, hogy én értem, amit ő mond, hogy a kedvezményezettek a költségvetésnek nem tényezői. Nahát itt van a bukfenc. Tudniillik ezek a kedvezmén yezett alapítványok azzal a céllal működnek, hogy majd oda
