Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - IVÁNYI TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
3815 IVÁNYI TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én először találkozom olyannal, amikor egy érintett szféra egy része hevesen tiltakozik egy pozitív lehetőség ellen, amit a szféra egy más ik része egyébként üdvözöl. (20.20) Hosszan próbáltam megfejteni egy számomra problematikus logikai bukfencet akkor, amikor elhangzik az, hogy az a nézet, amely egyháztagok vagy egyházakat támogatni akaró tagok jogait korlátozni kívánja más polgártársakho z viszonyítva, ebben az esetben elhangzik az antiklerikalizmus vádja. Ez azért egy veszélyes logika, mert ebből logikusan következne az, mint hogyha a klérus érdeke lenne az, hogy egyháztagokat jogaikban korlátozzanak, és gondolom, ebben a teremben senkine k nem áll szándékában ilyet állítani. Nem érzem szerencsésnek azt a hasonlatot, amit Salamon képviselőtársam megismételt egy tegnapi felszólalásból, hogy a szegény vak nénit nem szabad erőszakkal átvezetni az úttesten, én azért nem érzem ezt szerencsésnek, mert egyházakról lévén szó, és hát egyházakra alkalmazván ezt a hasonlatot, az embernek óhatatlanul ilyenkor bibliai vonatkozások jutnak az eszébe, és nehéz elhessegetnem magamtól azt a passzust, amikor Jézus azt mondja a farizeusokra, hogy hagyjátok, vak emberek világtalan vezetői ők, és ha vak vezet világtalant, mindketten a verembe esnek. Tehát én ezért nem érzem nagyon szerencsésnek ezt a hasonlatot. Egyébként a megoldás az az, hogy lehetőséget kell adni, mint ahogy a törvénytervezet lehetőséget is ad arra, hogy aki nem kíván élni ezzel a ragyogó lehetőséggel, az lemondjon róla, de nem kell, hogy korlátozzák azok jogait, akik viszont élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megad om a szót Csizmár Gábor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én igen meglepődtem Salamon László hozzászólásán, tekintettel arra, hogy jogászként – ha jól hallottam – amellett érvelt, hogy a parlament mu lasztásos törvénysértésbe vigye bele magát, hiszen törvényi kötelezettség írja elő, tehát törvény írja elő a parlamentnek, hogy erről az egy százalékról törvényt alkosson, s erről már döntött a parlament. Úgy gondolom, hogy nagyon furcsa lenne, hogyha most ezt az érvelést elfogadva, az Országgyűlés éppen most készülne mulasztásos törvénysértést elkövetni. Volt néhány olyan feltételezés, amivel én is szeretnék vitatkozni. Az első, amelyik úgy szól, hogy csak akkor dönthet az állampolgár, ha az állam már mind ent megoldott. Én azt gondolom, hogy ez a feltételezés azt mondja, hogy tulajdonképpen a bölcs állam, a bölcs Országgyűlés előbb következik, és aztán majd a polgár utána jön a döntési szabadságával. Nem hiszem, hogy ezt osztani lehetne. A másik megfogalmaz ás úgy szólt, hogy nem hatékony helyre adja az állampolgár, mert hogy nincs olyan információ birtokában, hogy a leghatékonyabban tudja elhelyezni ezt az egy százalékot. Itt két megjegyzésem lenne, egyrészt mi tereljük a törvényjavaslattal, hogy hova adja, mert tevékenységlista van a törvényjavaslatban, másfelől pedig ő maga fogja tudni ellenőrizni ennek a felhasználását, ami azt gondolom, hogy legalábbis egy kiterjedtebb ellenőrzést tesz lehetővé, mint a mi eszközrendszerünk. A következő ilyen állítás, ami úgy szólt, csak az állam, tehát az a feltételezés, mint hogyha csak az állam oldhatna meg bizonyos közfeladatokat, a civil szervezetek pedig nem. Én úgy gondolom, hogy ez tévedés, és gondolom, hogy Salamon László se akarta ezt állítani ezzel a gondolatmene tével, mert nyilvánvaló, hogy a civil szervezetek is számos olyan közfeladatot látnak el, amelyeket hagyományosan állami feladatként szoktunk értelmezni.
