Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
3814 Azokkal értek egyet, akik ma, a mai vi szonyaink között, ezt azért hangsúlyozom – ha egy gazdag jóléti társadalomban, ahol nincsenek olyan problémák, hogy nem működik az egészségügy és az oktatás és hasonlók, ott nyilván más a helyzet – , de a mai magyar gazdasági viszonyok között nem látják meg alapozottnak, megérettnek a jelenlegi időszakban azt, hogy ezt az egyszázalékos jövedelemadónak megfelelő összeget, azt a 3,5 milliárd forintot mi a költségvetésben nélkülözhessük. Azokkal értek egyet, akik ezt az egész rendszert most túl korainak vélik, é s azon az állásponton vannak, hogy a bevezetését mindenképpen el kellene halasztani, gazdasági viszonyainkat illetve félek, hogy nem egy évre, hanem hosszabb időre. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szó t Lendvai Ildikó képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. LENDVAI ILDIKÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Nem az egyházak kérdésére szeretnék kitérni, annál is inkább, mert azt hiszem, ebben az ügyben vitánk lényegét fogalmazta meg a "timeo Danaos. .." és a többi szellemes idézése; tudniillik, ha félelmekről van szó, akkor nehéz is érvekkel vitatkozni pro és kontra. Amivel viszont vitatkozni szeretnék, az képviselőtársamnak az az érvelése, miszerint nincs erkölcsi alapunk ilyen típusú törvénykezé sre, hogyha nem jut elég pénz egészségügyre, oktatásra és közbiztonságra. Ezt az érvelést azért érzem tévesnek, mert ha ez az érvelés helyes volna, akkor soha semmilyen típusú adókedvezményt nem alkalmazhatnánk semmilyen költségvetésben, pedig bizonyos ala pítványi és közcélú támogatásoknak adókedvezményt már a korábbi, nem e ciklusban megszavazott költségvetések is tartalmaztak. Voltaképpen a költségvetés itt is bevételről mond le egy másfajta technikával, mint amire most az egyszázalékos javaslat vonatkozi k. Sőt, nem lehetett volna előterjeszteni a parlament elé azt az – úgy tudom, független képviselők és ellenzéki képviselők által támogatott – javaslatot, ami mondjuk a gyermekek utáni adókedvezmény gondolatát dobta be, hiszen ez is költségvetési bevételtől foszt meg minket, pedig nem jut elég pénz az egészségügyre, az oktatásra és a közbiztonságra sem. Én azt hiszem, hogy a közcélok támogatásának egyik fontos eszköze a redisztribúció, a központi költségvetés, de mindig is fontos eszköze volt az adókedvezmén y valamilyen fajta egyéni felhasználásra ösztönzése, vagy akár egy alacsonyabb közigazgatási szintre engedélyezett elosztási modell. Ha tudniillik a csak elegendő bevétel esetén alkalmazható új módszerek elvét alkalmaznánk, akkor már arra se lenne módunk, hogy a költségvetés egyik rovatáról átmenjünk a másikba. Nem lehetne – ha mondjuk az egészségügy az elsődleges – utána az oktatásra pénzt adni, hiszen nem jut elég pénz az egészségügyre. Ha az oktatásra sem jut elég pénz, minthogy nem jut elég pénz, nem le hetne tovább haladni a közbiztonságra. Ha az egész költségvetéselosztási logikánk ma azon alapul, hogy objektív kényszerek hatására megegyezéseket kötünk. A mostani törvényjavaslat egyetlen dologban lép túl ezen, a megegyezés technikáiba bevonja közvetlen ebbül az állampolgárt is. Én ezt egy pozitív és demokratikusabb technikának érzem, nem azért, mert nagyon gazdagok vagyunk, én azt hiszem, hogy éppen azért, mert nem vagyunk elég gazdagok, a közös bölcsesség minél szélesebb és bonyolultabb technikáira van ahhoz szükség, hogy megfelelő elosztásokat alkalmazzunk a különböző közcélok között. Ha elég gazdagok volnánk, talán ezt nem is javasolnám. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Ivány i Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége.
