Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TAKÁCS PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
3810 megszabhatja ugyan a kedvezményezettek meghatározása útján a zoknak a feladatoknak, azoknak a céloknak a csoportját, melyre 3,5 milliárd forint állampolgári szétosztása lehetséges lesz. Egyet azonban senki sem határozhat meg. Egyet előre senki sem fog tudni. Hogy a törvény által megengedett egyes konkrét területek, célok vagy feladatok közül az állampolgárok összességében milyen összeget fognak majd juttatni egyiknek vagy másiknak. Ebből viszont még egy további következtetés vonható le. Adott területek, adott feladatok, adott célok finanszírozása szempontjából erre a z egy százalékra, erre a 3,5 milliárd forintra többet már nem lehet számítani. Hiszen lehetséges mondjuk, hogy egy adott területre az állampolgárok közül senki nem fog semmit sem juttatni, vagy az is lehetséges, hogyha juttatnak is valamit, annak összegét, nagyságát illetően mindenképpen a legteljesebb bizonytalanságban leszünk. Én úgy gondolom, hogy a törvényjavaslatnak a megítélése szempontjából ez a leglényegesebb körülmény, és leginkább ezt a következményt kell végiggondolnunk és mérlegelnünk. Nagyon re mélem, hogy mindezt a kormány is végiggondolta, amikor ezt a javaslatot elénk terjesztette. Mert ezt a törvényjavaslatot, mindezek végiggondolása után – az én véleményem szerint – csak akkor szabad elfogadni, ha elfogadható számunkra az említett következmé ny is, amit úgy fogalmaznék meg, hogy gazdasági, szociális és kulturális viszonyaink lehetővé teszik a költségvetés által finanszírozandó területeken jelentkező összes igény elfogadható kielégítését úgy, hogy ezt a 3,5 milliárd forintot ennek érdekében már nem is kell felhasználnunk. A javaslat elénk hozása annyit jelent, hogy a kormány biztosítottnak látja, hogy 1997ben minden szükséges műtét elvégezhető, Hogy például egy művesekezelést sem kell majd elhalasztani. Hogy minden orvosi eszköz és gyógyszer re ndelkezésére fog állni a kórházaknak, ami a normális működésükhöz szükséges. A javaslat előterjesztése számomra annyit jelent, hogy a kormány biztosítva látja, hogy egy fontos gyógyszer kiváltása sem fog elmaradni a magas gyógyszerár vagy a szegénység – mo st mindegy, hogy honnan közelítek – miatt. Hogy majd minden iskola fűtése zavartalan lesz, vagy hogy további iskolák bezárására nem kerül sor. E javaslat elénk terjesztése számomra annyit jelent, hogy a kormány biztosítottnak látja a bűnüldözés elégséges a nyagi feltételeit, hogy biztosítottnak látja azt, hogy eszközhiány vagy hogy megfelelő fizetések hiánya miatti bűnüldözési viszonyaink és körülmények következtében a bűnözés nem fog emelkedni 1997. évben. Mert kérem szépen, amíg egy szükséges műtétet a pén zhiány miatt nem tudnak elvégezni, amíg bárkit is fenyegethet az urémia, művesekezelés hiányában, amíg emberek halhatnak meg idejekorán az egészségügyi ellátás finanszírozási helyzete miatt, addig az én véleményem szerint nincs erkölcsi alapunk ezt a marad ék 3,5 milliárd forintot nem teljes egészében az egészségügy céljaira fordítani. Vagy ha elmondhatjuk, hogy az egészségügyi ellátás finanszírozását oly szinten biztosítani tudtuk, hogy a megfelelő ellátás garantálása megvaló sul, akkor az oktatás helyzetét kell számba vennünk. Mert úgy gondolom, hogy amíg van iskola, mely fenntartási gondokkal küzd, addig nincs erkölcsi alapunk ezt a maradék 3,5 milliárd forintot vagy ami az előbbi terület kielégítése után még abból fennmaradt , teljes egészében nem az iskolák működésének biztosítására fordítani. És ha már azt is mondhatjuk, hogy az egészségügy mellett az oktatás színvonalát is országosan elégséges színben biztosítottuk, akkor úgy gondolom, a bűnüldözés helyzetét kell górcsőre v ennünk. Mert úgy gondolom, amíg az állampolgár nem érezheti az utcán magát biztonságban, hozzáteszem, lassanként már az otthonában sem, amíg a rendőrség technikai eszköztárának vagy állományának finanszírozási okokra is visszavezethető bizonyos fokú kontra szelektált mivolta nem teszi lehetővé, hogy egyenlő eséllyel vegye fel a harcot a bűnözőkkel szemben, addig, én úgy vélem, nincs erkölcsi alapunk ezt a maradék 3,5 milliárd forintot, vagy ami ebből az előbbiek kielégítése után megmaradt, teljes egészében n em a rendőrség működésének színvonalára fordítani. Összefoglalom ezt a gondolatot. Ennek a javaslatnak, tisztelt Ház, az a legnagyobb baja, hogy nem vagyunk hozzá elég gazdagok. Nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy lemondhassunk arról, hogy a költségvetés be befolyó minden fillért a költségvetés kialakításához szükséges legmagasabb
