Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP):
374 tartalmú, az Európai Unió szakképzési programjához való csatlakozás költségeinek biztosítása. Ezek a feladatok egyértelműen az állami költségvetés kötelezett ségeinek csökkentését szolgálták. További új feladatként jelent meg a felsőoktatási intézményekbe akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés fejlesztési beruházásainak támogatása. Bár a javaslat ennek a támogatásnak az értékét csak 40100 millió fo rintra becsüli, emlékeztetni kell arra, hogy a felsőoktatási törvény módosításakor a felsőfokú szakképzés leépítését többek között azzal indokolták, hogy az az egyetemeken a meglevő eszközök és feltételek jobb kialakítását jelenti. Nem volt szó arról, hogy ezt azon kívül még támogatni is kell. A javaslat továbbfejleszti a szervezeti kereteket is. Míg korábban a szakképzési alaprész decentralizált részének felhasználásában a megyei, fővárosi munkaügyi tanács működött közre, most ugyanazon szerv javaslata ala pján létrejövő szakképzési bizottság végzi a feladatokat. Lehetséges, hogy ez az új megoldás hatékonyabb lesz. Jelenleg ebből viszont csak az látszik, hogy a szervezetek szaporodnak. Összefoglalva a mondottakat: a Független Kisgazdapárt úgy érzékeli, hogy a végrehajtott korszerűsítés mögül helyenként hiányzik az átgondolt koncepció. Ezért vitatható, hogy szükség volte a beterjesztésére. Azonban sok jóakaratú és pozitív intézkedése miatt - néhány módosítás után - elfogadhatóvá tehető a megszavazandó törvény . Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megköszönöm Győriványi Sándor felszólalását. Soron következik Körösfői László, a Magyar Szocialista Párt részéről. Őt követi majd Kovács Kálmán, a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében. Megadom a szót Körösfői László képviselő úrnak. KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egy olyan törvényjavaslat tárgyalását kezdjük most meg, amelynek a gyökerei 1972ig nyúlnak vissza. Ekkor született meg ugyanis az a munkaügyi és pénzügyminiszt ériumi közös rendelet, amelyik az egységes szakképzés és egységes teherviselés érdekében létrehozta a Szakképzési Alapot. Ez volt érvényben 1988ig, amikor már a XXIII. törvénnyel törvényi szabályozásra került sor, és itt a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló törvény született meg. A törvény lényege az volt, hogy aki kvalifikált munkaerőhöz akar jutni, az járuljon hozzá a képzés költségeihez. Vagy úgy, hogy részt vesz tevőlegesen a gyakorlati képzésben, vagy pedig úgy, hogy pénzeszköz ökkel járul hozzá. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a törvény, melynek a fontosságát és a jelentőségét a volt szocialista országok közül egyedül Magyarországon ismerték fel. Ez terem tette meg annak a lehetőségét, hogy a rendszerváltást követően a nagy gazdasági átalakulások miatt Magyarországon nem omlott össze, hanem működőképes maradt a magyar szakképzés. Egyébként Európa majdnem minden országában működik valamiféle alap ilyen célla l. A törvény az elmúlt hat évben több változáson ment keresztül a közben megszületett törvényekkel való összhang érdekében, és jelen törvénynek éppen az az egyik legfőbb célja, hogy ne legyen évenkénti módosítás, hanem a szakképzési hozzájárulás egész rend szerének a korszerűsítése érdekében egy új törvény megalkotására kerüljön sor. A törvény tulajdonképpen két részből áll. Az első rész a szakképzési hozzájárulásról, a második a szakképzés fejlesztésének a támogatásáról szól. A törvényjavaslat szerint a sza kképzési hozzájárulás mértéke egy szféránál változik csak - amiről már az előttem szóló is említést tett , az agrárszféránál, itt is lépcsőzetesen, öt év alatt éri el az egyéb hozzájárulásra kötelezetteket. Megítélésünk szerint úgy az egységes mérték, min t annak a fokozatos bevezetése az agrárszféránál helyes és indokolt. (18.00)
