Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 2 (232. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
3641 fönt közszolgáltató intézményeket: óvodákat, kórházakat, öregek otthonát és így tovább. Ezek versengjenek. Más azonban az egyházak alapműködése, hitéleti célú alapműködése. H iszen itt valóban lelkiismereti szabadságról van szó; nem véletlenül szabályozzuk ezt külön törvényben, és nem véletlenül foglalt ilyen értelemben állást az Alkotmánybíróság, amikor azt mondta, hogy e tekintetben az egyházak helyzete nem azonos a többi civ il szervezetével, hanem sokkal inkább hasonlatos az önkormányzatisággal bíró önkormányzatokéhoz. Amikor a hitéletről, annak szervezéséről, és nem egyéb közfeladatok ellátásáról szól. Ajánlom figyelmébe a '91/XXXII. törvényről szóló alkotmánybírósági határo zat hosszas indoklását. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok oldalán.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Gellért Kis Gábor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Na gyon röviden szeretném azt a félreértést eloszlatni, amely esetleg kisejlett kedves képviselőtársam, Semjén Zsolt szavaiból. Semmi módon nem érintené, érinthetné az egy százalék bevezetése – ha az kiterjedne az egyházak által működtetett oktatási, karitatí v, szociális, egészségügyi intézményekre és az épületek felújítására – az egyházak finanszírozását. Úgyannyira nem, hogy néhányadmagammal egy, a '91/XXXII. törvény által az Országgyűlés számára kötelezővé tett egyházfinanszírozással foglalkozó törvény ala pjait leraktuk, és ebben egész pontosan, amikor majd ez ide kerül a Ház elé, látható lesz, hogy hosszú távon számol azzal a javaslat, hogy az egyházak a költségvetéstől valorizált mértékben megkapják ugyanazt a támogatást, amelyet most kapnak. És ez állami kötelezettség. Nem is annyira támogatásként van ez megnevezve, hanem a működés finanszírozásaként, hiszen tudomásul veszi ez az Országgyűlés is, hogy olyan károk érték az egyházakat, és olyan törvénytelenségek követtettek el velük szemben, amely gazdasági lag is nagyon nehézzé tenné a helyzetüket most és a jövőben. Ezt pótlandó az államnak kötelessége gondoskodni arról, hogy évről évre működhessenek az egyházak maguk és intézményeik is. Az egy százalék tehát úgynevezett addicionális, hozzáadott tétel, és ne másként jelenjék ez meg, csak akként. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Mészáros István képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Hegyi Gyula képviselő úr említette, hog y az SZDSZ képviselői az emberi jogi bizottsági ülésén az egyházaknak a törvényjavaslatban való feltüntetését mintegy tényként kezelték, és hogy ezzel mintegy megtévesztették az ő értelmezése szerint a törvényjavaslat ellen szavazó képviselőket. Megkérdezn ém szívesen azokat, akik a törvényjavaslat ellen szavaztak, hogy valóban megtévesztettee őket a mi fölvetésünk, hiszen mi éppen az egyházak jelen nem létét, azaz kihagyását kifogásoltuk, és azt helyeztük kilátásba, hogy módosító indítvánnyal korrigáljuk e zt az egyébként szerintem alkotmányosan is aggályos hiányosságot. A másik, István Józsefnek: természetesen mi nem kívánjuk átvenni az olasz modellt. Ez akkor lenne úgy, hogyha az egyházfinanszírozás a személyi jövedelemadó hányadának a fölajánlásán alapul na, de ez távolról sincs így. Ez a törvényjavaslat nem egyházfinanszírozásról szól. Természetesen tudomásul veszem, hogy itt többen fantomokkal harcolnak, így Semjén Zsolt képviselő úr is, amikor egyenesen ebbe a törvénybe, a genezisébe az egyházfinanszí rozási elképzeléseket vélte belelátni, és ezért kifogásolta azt, hogy ennek a törvényjavaslatnak a 10. §ában a "kedvezményezés" szó szerepel.
