Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 2 (232. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3624 Összefoglalásul szeretném leszögezni, hogy fontos ez a javaslat a polgári öntudat fejlődése szempontjából; fontos ez a javaslat a po lgári társadalom fejlődése szempontjából; fontos azért, hogy valóban az állampolgárok szabadon eldönthessék, hogy mely célokat támogatnak, hogy az adójuk egy százalékával milyen célokat támogatnak; fontos azért, hogy a civil szektor függetlenedjen a politi kai döntésektől; hogy a helyi társadalom erősítését szolgáló civil szervezetek és az állampolgárok közötti kapcsolat élénkebb és intenzívebb legyen. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártiak padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Róz sa Edit képviselő asszony felszólalását. Most soron következik Torgyán József képviselő úr, a Független Kisgazdapárt részéről, őt követi majd Csizmár Gábor képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviseletében. Megadom a szót Torgyán József képviselő úrna k. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti, közcélú felhasználásáról szóló előterjesztés úgynevezett "szunnyadó" törvé ny kapcsán történt előterjesztés, hiszen az 1995. évi CXVII. törvény 45. §a kimondja, hogy magánszemély összevont adóalap után befizetett adójának egy százalékát közcélra átutalhatja, de erről külön törvénynek kell rendelkeznie. Miután eddig ez a törvény nem létezett, most beterjesztette a kormány; és egy rendkívül sajátos munkamegosztás kapcsán nemcsak a kormány terjesztett be egy ilyen törvényt, amely – mindjárt hozzá kell tegyem – az SZDSZ sugallatára tette ezt, hanem az SZDSZ még külön ráerősített az ö nmaga dátum nélküli előterjesztésével, és nagyon érdekes következtetések levonására alkalmas a két előterjesztés összehasonlítása. De mielőtt ezekre a kérdésekre rátérnék, hadd utaljak arra, hogy tulajdonképpen itt az egész adórendszer átalakulásának az el őterjesztésével állunk szemben, hiszen az eddigi adóelképzelések teljes mértékben átalakulnak a magánszemélynek az egyszázalékos felhasználási lehetőségével, és az adórendszer átalakítása olyan helyzetben következik be, amikor nincs adómorál, és az eredeti adózás, a hatályos törvények alapján történő adózás is rendkívül nehezen követhető a szabályok állandó változása miatt, a szabályok egy részének ésszerűtlensége, más jogszabályokkal való kollíziója miatt. Most ezt még megkombinálni egy további elemmel már eleve nem látszik szerencsésnek. De ha megvizsgáljuk abból a szempontból ezt az előterjesztést, hogy a beterjesztésnek az egyházak részére való kiterjesztése az SZDSZjavaslat értelmében az adózó egyszázalékos adójának a különböző, olyan felhasználására i s lehetőséget ad, amely a történelmi egyházak fennmaradását illetően mind a négy történelmi egyház vezetésében igen komoly aggályokat vetett fel, akkor már láthatjuk, hogy nemcsak az adórendszernek a teljes átalakítását jelenti ez a beterjesztés, hanem az állampolgároknak az egyházakkal való kapcsolatrendszerét, és egyáltalán, a közcélú kötelezettségek fenntartását illetően óriási változásokat jelentenek. Itt hadd fejtsem ki rögtön a Független Kisgazdapártnak az aggályát azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán, alkotmányose ez az előterjesztés, mert hiszen sérti ez az előterjesztés a magyar kormány és a Szentszék között létrejött megállapodást, márpedig a közelmúlt több, Ház előtt lefolyt jogvitája kapcsán a kormány mindig olyan álláspontot hangoztatott, hogy a hazai jog és a nemzetközi jog ütközése esetén a nemzetközi jog az irányadó. Itt pedig van egy érvényes megállapodás a Szentszék és a magyar kormány között, és eszerint az SZDSZ módosító indítványának tekinthető önálló törvénymódosító javaslata vagy törvén yjavaslata az egy olyan helyzetet teremt, amely a nemzetközi joggal való kollíziót jelentheti; ebben az esetben már előre jelzi a Független Kisgazdapárt, hogy kénytelen lesz az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha a tisztelt Ház a hatályos nemzetközi szerződés eket nem fogja tiszteletben tartani. Hadd legyen szabad továbbá rámutatnom arra, hogy az SZDSZihletésű törvényjavaslatot a Független Kisgazdapárt egyebekben egy porhintő javaslatnak, egy leplező szándékú javaslatnak
