Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 2 (232. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSIZMÁR GÁBOR, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HAJDÚ ZOLTÁN, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
3620 Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megadom a szót Csizmár Gábornak, az oktatási bizottság előadójának. CSIZMÁR GÁBOR , az oktatási, tudományos, ifjús ági és sportbizottság előadója : Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság november 28i ülésén szintén megtárgyalta a törvényjavaslatot, és viszonylag rövid vitában három kérdést érintett. Az egyik, hogy nem csak hogy megfelel az alkotmányos elveknek, de törvényi kötelezettség is van e törvény megalkotására, és a bizottság szükségesnek tartja, hogy a téli ülésszak végéig az Országgyűlés ezt a törvényt alkossa meg. A tartalmi vitában két lényeges elem a kulturá lis bizottságéhoz hasonló tárgykörben jelent meg. Az egyik, hogy a kedvezményezetti kört bővítse ki az Országgyűlést, ne használja a törvényben azt a megszorító kritériumot, amely úgy szól, hogy olyan civil szervezetek kaphatnak csak támogatást, akik az el múlt három esztendőben címzetten kaptak a költségvetésből támogatást. Másrészről pedig az a tevékenységi lista, amelyik itt kedvezményezettként megjelenik a törvényjavaslatban, az feleljen meg a személyi jövedelemadó törvényben megfogalmazott tevékenységi körnek. Tehát néhány olyan tevékenység, amely most nem szerepel, mint például a tudományos kutatás, az igenis támogatott legyen a törvényjavaslatban. A másik az eljárás egyszerűsítésére vonatkozó észrevételek köre volt. Szintén felvetődött, hogy amennyiben az egyházakat nem érinti ez a törvény, abban az esetben a törvényjavaslatban szereplőnél még egyszerűbb, még áttekinthetőbb eljárásra van szükség. Ellenzéki képviselőtársaink a vitában csak azt jelezték, hogy tekintve, hogy az álláspontok az utóbbi hetekb en sokféleképpen változtak, ezért nem igazán tudnak eligazodni ebben a vitában. Így hát tartózkodásukkal fejezték ki véleményüket. Egyébként a bizottság 9 igennel, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett támogatta a törvényjavaslat általános vitára boc sátását. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Megadom a szót először Hajdú Zoltán képviselő ú rnak az emberi jogi bizottsági többségi véleményének ismertetésére, őt követően majd dr. Kelemen András ismerteti a kisebbségi véleményt. Megadom a szót Hajdú Zoltán képviselő úrnak. HAJDÚ ZOLTÁN , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! November 28án tárgyalta az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság az előttünk fekvő T/3486. számú törvényjavaslatot. Elnök asszony úgy mondta, hogy többségi és kisebbségi vélemény hangzik majd el. Tulajdonképpen meg oszlott a véleménye a bizottságban részt vevő képviselőknek az előterjesztésről, de egy elég sajátságos arányban, ritkán előforduló arányban: 9 volt a támogatóknak a száma, és 9 a nem támogatóknak – ebből 7 nem és 2 tartózkodás – , tehát inkább a támogató é s nem támogató szavazatoknak az indoklása hangzik le. Akik támogatták – támogattuk – ennek a törvényjavaslatnak a megtárgyalását és egy ilyen irányú támogatási rendszer törvénybe iktatását, néhány megjegyzést fűztünk azonban a törvényjavaslat szövegéhez. E lőször is hiányosságként értékeltük, hogy a kedvezményezetti körből a kisebbségi szervezetek hiányoznak. Természetesen kisebbségi szervezetek, civil szervezetek, a kisebb szervezetei a kisebbségeknek más forrásból is juthatnak támogatáshoz, de ez bármelyik – a törvényjavaslatban nevesített – szervezetre ugyanígy érvényes. Megfontolandó, hogy kisebbségi szervezetek is bekerüljenek a nevesítettek közé. Ugyanígy felvetődött az a súlyos vagy komoly súllyal bíró gondolat, hogy a bűncselekmények áldozatainak véde lmét szolgáló szervezet vagy szervezetek szintén kerüljenek be a kedvezményezetti körbe. Bizony egyre gyakoribb, hogy erre a szervezetre szüksége van az állampolgárnak, és ha megfelelő központi támogatást, vagy éppen az adófizetőknek irányítható támogatásá t nem kapja meg a bűncselekmény áldozatainak védelmét szolgáló civil szervezet, sokkal kisebb hatásfokkal tudja végezni a munkáját.
