Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY, a napirendi pont előadója:
3573 elállok ettől, mármint ettől a kitételtől, hogy a korábbi javaslatban a családtag kifejezés szerepelt, és ezt jogilag egy pontatlan kifejezésnek találtam. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Itt nem szerepelt semmi.) Igen. Itt nem szerepelt semmi, de máshol szerepelt a családtag, és ezt nem tartottam igazán szerencsésnek, megpróbáltam rajta egy kicsit pontosítani, de be kell látnom, hogy ez a pontosítás nem előnyére, hanem inkább hátrányára v ált a megfogalmazásnak. Tehát én magam is fogok azon gondolkozni, hogy a bizottságot megpróbáljam meggyőzni arról, hogy valamilyen más kifejezéssel fel lehessen cserélni, hiszen ez a kör – a Ptk. 685. §ára utalok – , amely egy taxatív és világos felsorolás , csakhogy ahhoz képest túlzottan tág kör, hogy érdemes lenne ebbe a törvénybe ilyen korlátozások mellett ezt a kör bevonni. Tehát valószínűnek tartom, hogy ez méltánytalan és nem helyes, sőt a gyakorlati alkalmazása során súlyos problémákhoz vezetne, tehá t én azt hiszem, hogy ezen változtatnunk kell, én tehát már most szeretném jelezni, hogy ezzel én magam sem értek így most már teljes egészében egyet. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíváne még képviselőtársai m közül valaki felszólalni ehhez a vitaszakaszhoz? Megadom a szót Bihari Mihály képviselő úrnak, előterjesztőként. DR. BIHARI MIHÁLY , a napirendi pont előadója : Köszönöm, elnök asszony a szót. Hadd kezdjem mindjárt a reagálást a legutolsó hozzászólással. H ankó Faragó Miklós képviselőtársam 25. pontban előterjesztett javaslatát, módosító indítványát éppen azért nem támogattam én magam mint előterjesztő, amit ő most korrigált, a (2) bekezdésben szereplő kitétel miatt. Egyrészről hihetetlen tág kört érintene, másrészt úgy tűnik, hogy indokolatlan lenne ilyen tág körben érinteni a képviselőnek a jogállását. A közeli hozzátartozót illetően pedig csak arra hadd utaljak, hogy a családtag kifejezés egy helyen szerepelt a törvénytervezetben. Ott, ahol az ajándékelfog adás vagy előny kikötése szerepelt, nem a közeli hozzátartozó, ami egy ismert jogi fogalom, hanem a családtag kifejezés szerepelt valóban. Máshol viszont nem volt szükség a közeli hozzátartozó fogalomnak a bevezetésére, nála igen, mert ő ezt egy új pontkén t javasolta berakni, mert például, ahol még a képviselő valamilyen rokonának a jelentősége felvetődik, az a vagyonnyilatkozat, jövedelem- és vagyonnyilatkozattételi kötelezettség, de ami a közeli hozzátartozóhoz képest szűkebb kört érint, hiszen csak a há zastársat, az élettársat – amennyiben vele együtt él – és a gyermeket és a közeli hozzátartozó az ennél tágabb fogalom. De hadd utaljak vissza a vitában felvetődött azon megjegyzésre – sajnálom, hogy Sepsey képviselőtársam már elment – , amelyik homogén és egyforma elv alkalmazását és szabály kimondását tartja indokoltnak a differenciálással szemben. Hát jól tudjuk ugye, hogy a summum ius summa iniuria, tehát a jognak az abszolút érvényesítése sokszor a leginkább igazságtalan helyzeteket teremti. Ha nem tenn énk különbséget például a magántulajdonon belül a külön tevékenységi szféra, tőkenagyság, a tulajdonosi kör és a többi befolyásoló képesség között, hát akkor elég lenne tulajdonképpen egy egymondatos összeférhetetlenségi törvényt csinálni. Azt írni ebbe az összeférhetetlenségi törvénybe, hogy az országgyűlési képviselő semmilyen más pozíciót nem tölthet be a társadalomban, és semmilyen más jövedelme, se szerződés vagy munkavégzéshez kötődő jogviszony, se azon kívül nem lehet. Ennél egyszerűbb összeférhetetl enségi törvény nincsen, csak mire mennénk vele. Egy teljesen izolált, társadalomtól elszakadt, nem egyszerűen profi, hanem – megítélésem szerint – egy üvegházi parlamentet hoznánk létre, amelybe az egyetemekről vagy iskolákból frissen kikerült embereket le hetne csak beválasztani. Azt gondolom, hogy ez nem lehet cél. Két nagy tétje van az összeférhetetlenség szabályozásának. Az egyik, hogy a passzív választójogot érinti. Olyan választási kényszer elé állítok több százezer, esetleg több millió embert, amivel őt vagy az eredeti tevékenységétől, foglalkozásától s a többitől tiltom el, vagy a parlamentbe bejutástól tiltom el. Tehát a tétje az összeférhetetlenségnek ez, s ezt jó figyelembe venni, amikor differenciált vagy teljesen homogén – tehát egyformán tiltó – szabályokat
