Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
3570 Ezért én kérném az előterjesztőt, hogy bizonyos szempontból fontolja meg azért a 24. pontban előterjesztett javaslattal kapcsolatos állásfoglalását. Elnök asszony, köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóró di Mária) : Rendes felszólalást kér Bauer képviselő úr? Köszönöm szépen. Megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Ami a gazdasági összefé rhetetlenségre vonatkozó pontokat illeti, én nem szeretném azt a vitát itt újra megismételni, amit a sajtóban is arról folytattunk, hogy miért indokolt állami vállalatok, állami tőkerészesedésű társaságok és a magánszektor között különbséget tenni. A mi ál láspontunk kezdettől fogva az volt, hogy indokolt ez a különbségtétel. Csak egy mondatot erről: mert az állami szektorban a pozíciókat a kormány, a végrehajtó hatalom osztogatja, a magánszektorbeli gazdasági pozíciókat meg nem a kormány, a végrehajtó hatal om osztogatja, ezért indokoltnak látjuk, hogy szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok érvényesüljenek az állami szektorra, mint a magánszektorra. Miközben igaz az, hogy a magánszektor tekintetében is fennáll az összeférhetetlenségi szabályok érvényesítésé nek indokoltsága. Ez a különbség az oka annak, hogy mi az állami szektor tekintetében már most haladéktalanul, sőt, nem most, hanem 1991ben, amikor szabaddemokrata képviselőtársaink első ízben nyújtottak be ilyen javaslatot, már akkor indokoltnak tartottu k az összeférhetetlenség, a gazdasági összeférhetetlenség érvényesítését. (16.50) Egyetértünk azokkal, akik kívánatosnak tartják a gazdasági összeférhetetlenség érvényesítését a magánszektor tekintetében is, ugyanakkor nyomósak azok az ellenvetések is, am elyeket sokan, sokszor megfogalmaztak, hogy miért nem lehet most azonnal a magánszektor teljes körében érvényesíteni az összeférhetetlenséget. Emiatt kezdtünk el gondolkozni, hogy tudatában annak, hogy azt, hogy egy képviselőnek üzletrésze legyen egy kis t ársaságban, vagy hogy egy országgyűlési képviselő legyen egy kisvállalat ügyvezetője, úgy ítéltük meg, hogy ezt ma Magyarországon még nem lehet kizárni. És az az érzésem, hogy azok, akik ma ilyen javaslatokat tesznek, ők is csak azért teszik ezeket a javas latokat, mert bizonyosak abban, hogy ezt az Országgyűlés amúgy sem fogja elfogadni. Ugyanakkor abban egyetértünk, hogy a magánszektorban is vannak olyan nagy befolyást jelentő gazdasági pozíciók, amelyeket jó lenne összeférhetetlenné nyilvánítani az ország gyűlési képviselőséggel. Amikor azon törtük a fejünket, hogy hogyan lehet itt valamiféle választóvonalat megszabni akár tőkenagyság, létszám, értékesítés, piaci részesedés alapján, egyelőre nem találtunk olyan elválasztási lehetőséget, amit módosító indítv ányként benyújthattunk volna. De ha bárki más ilyet talál, készek vagyunk azt támogatni. Egy olyan pontot véltünk találni, ahol a magánszektorban is a gazdaság egészére való befolyás különösen nagy, és szerte a világon ilyennek tekinthető a szélesen értelm ezett pénzintézeti szektor, és ezért tettük azt a javaslatot, ami itt szerepel, hogy a pénzintézeti szektor tekintetében a magánszektorra is mondjuk ki ezt az összeférhetetlenséget. Ennek a megfontolásnak az alapján javasoljuk képviselőtársainknak, hogy fo gadják el ezt a javaslatunkat. Végül pedig azzal a javaslattal kapcsolatban, amely mellett az imént Sepsey Tamás érvelt, azt szeretném mondani, hogy ugyanazt mondhatom el, amit egy fél órával ezelőtt Trombitás Zoltán javaslataira mondtam. Nagyon megfontola ndónak tartom az érveit, és anélkül, hogy én most itt a frakció nevében elkötelezhetném magam a támogatására, arra fogom rábeszélni a saját frakciómat, hogy támogassuk ezeket a javaslatait. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kó ródi Mária) :
