Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
3565 kell feltétlenül feltételeznünk, hogy néhány ember mereven kötődik egy adott gazdasági pozícióhoz, mindenáron azt akarja megtartani, hane m valóban, a gazdasági összeférhetetlenség problémái még kevésbé kiérleltek nálunk, Magyarországon, mint a közhatalmi és egyéb más összeférhetetlenség. És ugyanakkor természetesen az ilyenfajta szűkítő javaslatokat – tehát itt utalok az ebben a szakaszban is meglévő, hasonló javaslatokra – , ezt természetesen a többség bizonyára és a szocialista frakció döntő többsége sem támogatja. A túlzó kiterjesztéstől viszont szintén óvnám magunkat, mert itt az a veszély fenyeget, hogyha olyan módosító indítványokat fog ad el az Országgyűlés, amelyek elviselhetetlen mértékig kiterjesztik az összeférhetetlenséget, akkor veszélybe kerülhet a törvénynek a meghozatala. Végül pedig a mai délelőtt benyújtott módosító indítványomról szólnék néhány szót. Én itt javasolom, hogy or szággyűlési képviselő nem járhat el Érdekegyeztető Tanács munkavállalói, illetve munkaadói oldalának képviselőjeként. Az Érdekegyeztető Tanács egy olyan szerv, ami a kormány létrejövő érdekegyeztetésnek a szerve; de az a tapasztalat, hogy az Országgyűlés e lé kerülő ügyek is előbb átmennek az Érdekegyeztető Tanácsnak a fórumain, ezért semmiféleképpen nem indokolt, hogy itt a funkciók keveredjenek, tehát hogy valaki országgyűlési képviselőként az Érdekegyeztető Tanácsban egyfajta kettős arculatot kénytelen le gyen képviselni. Egyébként ez nem érdeke azoknak az érdekképviseleteknek sem, akik nem tudnak maguknak országgyűlési képviselőt szerezni. Emlékezzünk rá, hogy annak idején, a taxisblokád táján is volt olyan helyzet – és nem akarok itt konkrét utalást tenni , ennél konkrétabbat – , hogy országgyűlési képviselő voltaképpen az Érdekegyeztető Tanácsbeli fórumot egyfajta politikai karrierépítés fórumává használta föl. Hasonlóképpen megfontolás tárgya lehetne, de ott viszont jómagam is elálltam a módosító indítván ytól, de elmondanám, hogy ez is egy probléma lehet, hogy a három országos köztestületi kamarának az első számú vezetője esetében szintén megfontolandó lehet, hogy lehete országgyűlési képviselő, mert egy köztestületi kamara az Országgyűléssel különös visz onyban van. Itt viszont, mivel hogy még ez az intézményi rendszer nem alakult ki igazán, nem kristályosodott ki, én azt gondolom, hogy korai egy ilyen típusú módosító indítványnak a benyújtása. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, SZDSZ. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én magam is azon az állásponton vagyok, amelyet Bauer Tamás is képviselt, hogy az ajánlás 5. és 8. pontjában megfogalmazott módosító javaslata i Trombitás Zoltán képviselő úrnak megfontolandóak. Az érvelése logikus volt, és véleményem szerint illeszkedik is abba a körbe, amelyet a törvény szabályozni kíván. Tehát én a támogatást mindenképpen ezen a téren megfontolandónak tekintem a magunk részérő l legalábbis. Viszont megdöbbentett az, amit Sepsey Tamás úr mondott, mert egyáltalán a dolgok nem úgy vannak, ahogyan ő azt mondta. Egyrészt, éppen az MDF osztogató, állást osztogató magatartása késztetett minket arra 1991ben, hogy ezen a téren önálló tö rvényjavaslatot terjesszünk elő, miután az akkori kormányzati többség erre nem volt hajlandó, bár 1990ben eldöntöttük, amikor az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényt megalkottuk, hogy mindenképpen rövid időn belül szükség lesz ennek megvál toztatására. Azokon a tárgyalásokon ugyanúgy én képviseltem az SZDSZt, mint ahogy most is. És egyszerűen durván leszavazta az akkori kormánytöbbség a napirendre tűzését ennek a törvényjavaslatnak. Sőt, ugyanígy járt el 1994ben is, amikor a vagyonnyilatko zatra vonatkozó törvényjavaslatunkat előterjesztettük. Csak tájékoztatni szeretném Sepsey Tamás képviselő urat, hogy az 1991ben előterjesztett törvényjavaslatunkban foglaltaknak megfelelően, most is ugyanazt az álláspontot képviseljük. Néhány apró kérdésb en – természetesen – szívesen hajlandók vagyunk kompromisszumos megoldásra. De nem úgy jártunk el, ahogyan eljárt az MDF, hogy az egy éven keresztül folyó tárgyalások során egyszer ugyan megemlítette, hogy "vagy mindent, vagy semmit", de egyébként ezt az á lláspontot nem képviselte a Magyar Demokrata
