Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
3558 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Több képviselőtársam neve van a monitoron. Kérdezem, kétpercest kíváne valaki közülük? Nem. Akkor megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, SZDSZ. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztel t Országgyűlés! Én is a 10. ponthoz szeretnék hozzászólni, de mivel én állandó bizottsági elnök vagyok, nem tartom esztétikusnak, hogy érdemben szóljak hozzá az alapgondolathoz, hanem a kapcsolódó módosító indítványomnak a tárgyában szeretnék hozzászólni. Megjegyzem, hogy az SZDSZfrakció egyértelműen támogatta – többek között – ezt a javaslatot is. Tehát ez tény. Ami miatt felszólalni kívánok, az a szerzőijogivédelem alá eső tevékenységre vonatkozik, ugyanis a szellemi tulajdonnak a köre az utóbbi években rendkívüli módon kiterjedt. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ennek a századnak a vége, a jövő század eleje a szellemi tulajdon jegyében zajlik le, és a szellemi tulajdonnak számtalan más formája is jelent meg, mint a szerzői jog. A szerzői jog ennek csak egy részhalmaza. Tehát célszerűbb úgy fogalmazni ezt a területet, hogy a szellemi tulajdon általánosabb megfogalmazását tartalmazza. Már korábban felmerült ez a probléma az előző ciklusban, és körülbelül nyolc törvényben – alkotmányjogászok segítségével – sike rült egy olyan formulát találni, amely formula a szerzői jogot is magában foglalva, egy szélesebb, a szellemi tulajdon egészének és a későbbi fejlődésének elébe nézve, tudja ezt a fogalmi kört rendezni. Ez pedig a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységr e vonatkozik. Gondolok itt az iparjogvédelemre, az iparjogvédelem számtalan új ágára. Ez a Ház fogadta el például az integrált áramköri maszkoknak a védelméről a törvényt – és más hasonló törvények is vannak. Hadd emlí tsem meg, hogy a szoftverek, amelyek annyira fontos szerepet töltenek be, ezek több jogintézmény alapján védhetők, és a védelemből következően több jogintézmény folyamán részesülhetnek díjazásban. Tehát az eredeti klasszikus dolog, hogy ír egy tanulmányt a képviselő vagy a parlament elnöke, vagy ír egy könyvet – ugye – , akkor ez a szerzői jogvédelem alá esik. De mi történik, ha egy szoftvert ír a parlament elnöke és kap érte honoráriumot? Miért ne írhatna? Vagy egy jogi tankönyvet ír, vagy egy jogi tankönyv höz fűz egy szoftvert. Pillanatok alatt világossá vált, hogy az eredeti klasszikus szerzői jogi distinkció nem megfelelő. Tehát azért én ezt javaslom, és ezt nemcsak a Bauer Tamás és Ungár Klára nevével fémjelzett módosító indítványhoz csatlakoztatva, hane m egy korábbi módosító indítványhoz csatlakoztatva az Országgyűlés elnökére és az alelnökeire vonatkozóan is pontosítani szeretném. Hadd említsem meg, hogy a '92. évi XXIII. törvénybe, amely a köztisztviselők jogállásáról szól, már ez a modernebb felfogású normaszöveg került be. Tehát tisztelettel kérem, hogy az Országgyűlés fogadja el ezt a kapcsolódó módosítást. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bihari Mihály képviselő úrnak, MSZP, mint előterjesztőnek. DR. BIH ARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először ahhoz a módosító indítványhoz szeretnék néhány szót szólni, amelyet Trombitás Zoltán adott be 5. pont alatt, és amelynek alapján a képviselő úr azt javasolja, hogy közalapítvá ny kezelő szervének tisztségviselője vagy szervezetének tagja ne lehessen országgyűlési képviselő. Ebben az esetben több olyan alapítványból kellene a képviselőknek kivonulniuk, amelyeket eleve úgy hoztak létre – különböző indokok, de megfontolt indokok al apján – , hogy az országgyűlési képviselők abban delegálva legyenek. Ilyen például az Illyés Alapítvány, ilyen a Segítő Kéz
