Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
3559 Alapítvány, ilyen a Magyarországi Cigányokért Alapítvány, ilyen a Magyarországi Nemzeti Kisebbségekért Alapítvány, amelyeknek a kurat óriumába a parlamenti pártok képviselőcsoportjai delegáltak tagokat, vagy van olyan – azt hiszem, a Magyarországi Cigányokért Alapítvány – , amelybe pedig a parlament emberi jogi bizottsága delegált, mégpedig olyan elv alapján, hogy egy ellenzéki és egy kor mánypárti képviselőt juttatott ebbe a pozícióba. Na most, ezek az alapítványok mind speciális, bizonyos értelemben speciális és kitágult politikai, nem irányítás – mert hiszen a kuratóriumok nem irányítanak – , de bizonyos felügyeletet gyakorolnak ezen szer vezetek tevékenysége felett. Tehát ezeknek az alapítványoknak az esetében indokolt az, hogy a többpártiság elvét figyelembe véve, és a parlamenten belüli pártok képviseletét figyelembe véve álljon össze az alapítvány kuratóriuma. Tehát ha elfogadnánk Tromb itás Zoltán képviselőtársunknak a javaslatát, akkor például ezekből az alapítványokból a képviselőket vissza kellene vonni, mert nyilván nem képviselői mandátumukról, hanem a kezelő szervben elfoglalt állásukról mondanának le. Én azt gondolom, hogy az a sz abály, amit egyébként Trombitás képviselő úr is támogatott, és amely két éve benne van a törvénytervezetben, ebben egyetértés volt a hat párt között mindvégig, nevezetesen az, hogy tiszteletdíjat ne fogadhassanak el ezeknek az alapítványoknak a tagjai, ez egy nagyon fontos szabály, és azt a problémát, hogy képviselő – tiszteletdíjon keresztül – ne kerüljön nemkívánatos befolyásolás alá, vagy ne kerüljön olyan előnybe más képviselőtársával szemben, aki nem vesz részt közalapítványban, ez az elv, ez a célkitű zés – megítélésem szerint – érvényesül a tervezetnek azzal az előírásával, hogy tiszteletdíjat ne fogadhassanak el. Mégpedig nemcsak az eredeti tervezet szerinti, kormány által vagy Országgyűlés által alapított közalapítványoknak a kezelő szervének a tagja i, hanem önkormányzatok által létrehozott közalapítványok kezelő szervének a tagjai sem. Úgyhogy figyelemébe ajánlanám Trombitás képviselő úrnak ezt a problémát is. Én csak most négy ilyen közalapítványnak – mégpedig Országgyűlés vagy kormány által alapíto tt közalapítványnak – a működésére hívnám fel a figyelmet, hogy ebben az esetben elesne az az elv, aminek a jegyében ezeket az alapítványokat létrehozták. Persze én nem mondom azt, hogy nem lehet másképpen összeállítani, de akkor ezeket a közalapítványokat például nagyon rövid idő alatt át kell alakítani, mert hiszen ha a törvény hatályba lép, akkor 30 napon belül meg kell szüntetni az összeférhetetlen szabályokat. Lehet, félreértés ne essék, én nem mondom azt, hogy feltétlenül és mindenáron ezeknek a közal apítványoknak a kuratóriumában képviselők kell hogy üljenek, nem muszáj. Meggyőződésem, hogy lehet működtetni ezeket az alapítványokat anélkül is természetesen, de megvolt a megfelelő indoka annak, hogy ezekbe az alapítványokba képviselőket delegáltak. Ha a képviselő úr által benyújtott módosító javaslatot elfogadja a parlament, akkor viszont számolni kell azzal, hogy nagyon rövid idő alatt ezeknek a közalapítványoknak a kuratóriumát át kell személyileg is alakítani, alapító okiratukat meg kell változtatni, hiszen az szól az alapítványok kuratóriumának, kezelő szervének a felépítéséről. (16.00) A 8. pontban, az ajánlás 8. pontjában nyújtotta be Trombitás képviselő úr azt a javaslatát, amelyben elhagyni javasolja azt az összeférhetetlenségi szabályt, amely o rszágos vagy regionális terjesztésű politikai napilap szerkesztőségének vezetőjére vagy helyettesére vonatkozna. Az indoka a médiaterületen vezető pozíciót betöltő személyek összeférhetetlenségének az, hogy olyan jelentős vélemény, közvéleménybefolyásoló szerepet tölthetnek be és pozícióban vannak, amelyet egyrészről erősít az a pozíció, ami a képviselőséghez fűződik – hiszen lényegesen több információhoz jutnak hozzá – , másrészről pedig a szerkesztőségvezetői pozíciójukkal komoly véleménybefolyásoló szer epet tölthetnek be. Ez egyébként a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság és a többi esetében elfogadott elv, és ezt képviselő úr sem vitatta. Az a kérdés, hogy hol van az értelmes határa a nagyon jel entős
