Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
3527 hogy a parlament kisebb létszámú és arányosabban megválasztott testület legyen, ezt sajnos azonban a bizottság elvetette. Így nem kerülhet a parlament elé szavazásra. (13.20) A bizottság vetette el, természetesen. Az, hogy ki és milyen arányba n, minden tekintetben valóban igazat adok Hack Péternek, az SZDSZ nem vetette el ezt a javaslatot, de – ha jól emlékszem – a többi párt ellene volt, és így elvetésre került ez az indítvány, a kisebb és arányosabbat a Szocialista Párt sem támogatta. A felső ház váltott ki nagy vitát a társadalomban, úgy gondolom, és a koncepció vitája során sokszor visszatért ez, mint ahogy az előttem szóló is hosszasan ecsetelte a felsőház létrehozásának lehetőségét és annak jóságát. Végül is az a négyféle forma, ami közül v álaszthatunk, abban az esetben, ha felsőházat kívánnánk bevezetni Magyarországon, az egyrészt az örökletes vagy kinevezett típusú felsőház, mint ami az Egyesült Királyságban érvényesül; vagy a közvetlenül választott felsőház, mint az Egyesült Államokban va gy Oroszországban; vagy a közvetett módon választott felsőház, mint Hollandiában például vagy Ausztriában; vagy pedig egy korporatív alapon megválasztott második kamara. A közvetlenül és közvetetten választottnak van egy alvariációja, amit jelenleg éppen a z új belga alkotmány ismer el a 71 tagú belga szenátus megválasztásakor. Abban a szerencsében volt részem, hogy még 1990ben, Bécsben részt vehettem egy konferencián, ahol parlamenti küldöttségünk osztrák, német, francia és amerikai alkotmányjogi és parlam enti szakértőkkel tárgyalt, ahol fölmerült az esetleges későbbi magyarországi felsőház létrehozásának lehetősége is. Érdekes, hogy mind a négy említett országból jövő szakértők ellenezték azt, hogy Magyarországon felsőházat hozzunk létre, nem tartották ind okoltnak a létrehozását. S különösen nem tartották indokoltnak azt, hogy bármiféle korporatív alapon létrehozandó felsőházba menjünk bele. Mint tudjuk, a második világháború előtt több országban megvalósították ezt a korporatí v rendszert, azonban nem volt túl jó gyakorlat ez, úgyhogy meg is szüntették őket a második világháború után mindenhol. Egy csökevényes formája fennmaradt Írországban. Erre mondták rá a szakértők, hogyha valamit nem, akkor azt aztán végleg nem szabad bevez etni Magyarországon, mert nagyon rosszul működik. Egyébként az osztrák példában elmondták az osztrák szakértők, hogy 1990ig az osztrák felsőház mindössze három törvényjavaslatot utasított el, ami a fennállásának harmincvalahány éve alatt nem egy igazán n agy arány. És itt akkor költséghaszonelemzéseket ha végzünk, akkor talán nem biztos, hogy megéri egy magas fizetéssel, sok apparátussal működő külön házat létrehozni azért, hogy néhány törvényjavaslat esetében azt mondja, hogy ez nem egészen így jó. Amiko r megvannak egyébként erre az egyéb garanciák is Magyarországon, hisz' ezt a garanciát például az Alkotmánybíróság vagy a köztársasági elnök számára biztosított vétójog, illetve Alkotmánybírósághoz való fordulás betöltheti ezt a garanciális jelleget, illet ve akár még a parlament önmaga is felülvizsgálhatja saját döntéseit, amire szintén számtalan alkalommal került sor Magyarországon. Számtalan – ez túl sok, de több alkalommal került sor Magyarországon az elmúlt hat évben is, hogy saját döntését felülvizsgál ta valami módon. Ugyanakkor azt láthatjuk, hogyha a nemzetközi gyakorlatot vizsgáljuk – mert meg kell néznünk, hogy komolyan megfontoljuk a kérdést, hogy létrehozzuke vagy ne hozzuk létre a felsőházat Magyarországon – , hogy mi történik például Európában e bben a kérdésben. Például Svédországban, Finnországban, Dániában, Törökországban megszüntették a felsőházakat, ugyanakkor a diktatúrák után létrejövő új demokráciák – mint például Görögország vagy Portugália – létre sem hozták ezeket a felsőházakat már, el eve egykamarás parlamenteket létesítettek. És KeletEurópában is van, ahol azt az utat választották, hogy legyen felsőház is – bár például Romániából hallottam azt a szakértői véleményt, hogy talán pont egy átalakulási szisztémában, egy átalakulási rendsze rben, ahol nagyon sok törvényt kell megalkotni, a helyi szenátus létrehozása az nem biztos, hogy a legjobb megoldás volt. De voltak más keleteurópai országok – például Szlovákia, Magyarország vagy a balti köztársaságok – , ahol nem hozták létre ezeket a fe lsőházakat, és anélkül működnek.
