Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
3528 Azt mondani, hogy erősíti a demokráciát az, hogy felsőház van, maga ez a tény demokratikusabb, mint ha egykamarás lenne a parlament, akkor ezzel azt mondjuk ki, hogy – mondjuk – Svédország nem demokratikus állam, mert ott e gykamarás a parlament, mert megszüntették, vagy Dánia nem az. Én azt gondolom, hogy erről nincsen szó. Én inkább azt hiszem, hogy egy olyan felsőház létrehozása, amely nem választott alapon jön létre, nem a nép által jön létre, nem a nép döntheti el, hogy kik üljenek a törvényhozásban, az teremti meg az antidemokratikus lehetőségeket. A népnek kell dönteni arról, hogy kik hozzák a törvényeket, és még ha egy kétkamarás rendszer mellett is döntene Magyarország – ami, mondjuk, egy lehetőséget felvillantva, bár én nem támogatom ezt a dolgot, de mondjuk egy lehetőség lenne, hogyha az egyéni képviselők mellett egy országos listából állna a képviselőház, és az esetleges felsőház a megyéknek a területi szerepét biztosítaná. Tehát a választópolgárok a megyei listák h elyett az Országgyűlésben egy szenátusra szavaznának, és megyénként kerülne a megválasztás, ami esetleg kiegészülhetne nyilván a kisebbségek által megválasztott képviselőkkel vagy a köztársasági elnök által jelölt néhány emberrel. De én azt gondolom, hogy enélkül is meg lehet oldani a problémákat, nincs szükség erre a rendszerre sem. De ha már mindenképpen valamire szükség volna, akkor csakis választott rendszerbe lehet bemenni. Ugyanakkor az egykamarás rendszernek van jó néhány előnye. Előnye például az, h ogy olcsóbb, (Közbeszólás.) előnye az, hogy például gyorsabb a kétkamarás rendszernél. Szerintem azért olcsóbb ez a rendszer – hogy reagáljak egy közbeszólásra, amit a televízióban nem hallani – , azért olcsóbb ez a rendszer, mert egy kétkamarás parlament – szerintem – több tagból áll, mint az egykamarás, mert én azt gondolom, hogy mindenképpen olyan egykamarás parlamentet kell létrehozni, olyan kicsit, hogy e mellé nem kell második házat rendelni, tehát akkor mindenképpen kevesebb tagból kell hogy álljon. E ttől már olcsóbb. Külön szakértői gárda kell, külön üzemeltetni kell, és a megválasztására szintén sok pénzt kell szánni. De nemcsak ebből áll egy második kamarának a belekerülési költsége, hanem ott is megfizeti ezt a választópolgár, hogy a két kamara a t örvényhozási procedúrában sokkal lassabban alkotja meg a törvényeket, ami persze kiforrott demokráciában lehet kifejezetten előny is, hogy alaposabban megfontolják a törvényjavaslatokat. Azonban egy olyan országban, mint Magyarország, ahol évente 100 új tö rvényt kell hozni, és igen sokat módosítani is – az országgyűlési határozatok száma is eléri a 150et 200at évente – , egy ilyen országban még, azt gondolom, a második kamara annyira befékezné, annyira lelassítaná ezt a rendszert – főleg akkor, hogyha a má sodik kamara valóságosan gyakorolná esetleges jogait, és gyakorta élne a vétójogával – , hogy ez olyan jelentős plusz költségeket okozhatna, hogy itt lenne az igazi komoly költség, nem magában a kamarának működtetésében. Néhány pontot villanásszerűen. Az al kotmány megváltoztatása kérdéskörében: szintén vita volt a bizottságban, végül is csak arra az álláspontra tudtunk jutni, hogy az új alkotmány megváltoztatása nehezebb legyen procedurálisan, mint a jelenlegi alkotmányé. Ebben egyetértettünk, de hogy ez val ójában miként történjen, abban nem igazán. Végül is három ilyen nagyobb lehetőséget tudok elképzelni. Az egyik az, hogy a két egymást követő parlamentnek kell az alkotmánymódosítást azonos szövegben elfogadnia. Ez érvényesül például Hollandiában. Egy másik lehetőség az, hogy az alkotmánymódosítást népszavazás kell hogy kövesse. Vagy ennek lehet egy alváltozata is, hogy bizonyos fontosabb kérdéskörökben kötelező a népszavazást kiírni, amennyiben módosítja a parlament az alkotmányt, azonban más alkotmánymódos ítás esetén csak akkor kerülne népszavazásra az ügy, amennyiben azt a választópolgárok aláírásukkal egy bizonyos időn belül kérik a parlamenttől. Ez lehet egyébként egy olyan megoldás, ami biztosítékot adhat arra, hogy az alkotmány ne kerüljön állandó told ozgatásrafoldozgatásra. A kormány megalakulásáról néhány szót. 1990ben, amikor létrejött a konstruktív bizalmatlansági indítvány, akkor a Fidesz ezt nem támogatta, és nem is szavaztuk meg az alkotmánymódosítást, pont a konstruktív bizalmatlansági indítvá ny miatt. Elég sok aggályunk volt vele, ezt nem kívánom itt részletezni, csak egyet kiemelve belőle: a miniszteri felelősségnek a
