Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
3526 A világon több ismert rendszer van, most ha nem a chartális alkotmányból vett angol Lordok Házát kivesszük ebből a területből és csak az írott alkotmányokra hivatkozunk, akkor mondjuk a francia megoldás, ahol a 9 tagú alkotmánytanács végzi ezt a tevékenységet, amely tagjait egyszer lehet megválasztani e tisztségre – illetve nem is megválasztják, hanem kinevezik őket, mert hármat a köztársasági elnök, hármat a szenátus elnöke és hármat a képviselőház elnöke nevez ki 9 évre, és tagjai közül az el nököt a köztársasági elnök jelöli ki, és csak előzetes normakontrollt gyakorolhat, és ezt az előzetes normakontrollt köteles megtenni az organikus törvények esetében. Erről szintén vita volt egyébként a bizottság ülésén, hogy legyeneke Magyarországon ilye n törvények, de a bizottság végül is ezt a variációt elvetette. Ezek mellett a parlament két házának házszabályai kerülnek kötelezően az alkotmánytanács elé, és a törvények előzetes normakontrollja, amely a köztársasági elnök, a szenátus elnöke, a képvisel őház elnöke kérése után jön létre – illetve egy alkotmánymódosítás, a '70es években hozott alkotmánymódosítás következtében 60 szenátor vagy 60 képviselő is javasolhatja ezt. Ez is egy megoldási javaslat. A másik, mondjuk, az Amerikából ismert legfelsőbb bírósági alkotmánybíráskodási megoldás, amely egy lehetőség, és a miáltalunk javasolt személy pont ezt a variációt vetette föl Magyarország számára is, hogy talán Magyarországon is ezt az amerikaiféle legfelsőbb bírósági alkotmánybíráskodási gyakorlatot k ellene feleleveníteni vagy meghonosítani. Bár az amerikai legfelsőbb bíróság alkotmányértelmezése és törvénymegsemmisítési gyakorlata nem magából az amerikai alkotmányból fakad, hanem sajátosan magának a legfelsőbb bíróságnak egy döntéséből, amelyet 1803b an hozott egy per kapcsán, és mivel akkor azt senki sem vitatta – engedjék meg, hogy itt a részletektől megkíméljem önöket – , alakult ki a legfelsőbb bíróságnak ez a jogköre. De sok országban átvették ezt a gyakorlatot, az amerikai országok többségében, In diában, Japánban s a többi. Európában általános gyakorlat az alkotmánybíráskodásban külön alkotmánybíróság szerepének a létrehozása. Magyarországon is ez a módszer van jelenleg érvényben, és a jelenlegi koncepció is ezt kívánja megtartani. Evvel egyetértün k. Vita volt a bizottságban arról, hogy az alkotmánybírák vajon hogyan nyerjék el megbízatásukat. Jelenleg ez az egyetlenegy pont, amely ugyan most pillanatnyilag véletlenszerűen, de konszenzuskényszerre kötelezi az ellenzéket és a kormánypártokat ebben a kérdésben. Ugyanis ahhoz, hogy valaki alkotmánybíróvá váljon, mint tudjuk, mindenki számára szüksége van a jelölőbizottság jelölésére, az alkotmányügyi bizottság támogatására – ez nem kötelező feltétel, ha jól tudom, csak véleményezi – és a parlament össze s tagjának 2/3ának titkos szavazáson leadott támogatására. A jelenlegi konszenzuskényszer be van építve, hisz a jelölőbizottságban az alkotmány szerint az ellenzéki pártok vannak többségben, ugyanakkor a 2/3 jelenleg a kormányzati többség rendelkezésére á ll a parlamentben. Sajnálatos, hogy nem sikerült az eddigi 2,5 évben ebben a kérdésben konszenzusra jutnia a kormánytöbbségnek és az ellenzéknek. Még örülhetünk, hogy nem egy erősebb prezidenciális rendszer van Magyarországon, mert ha az lenne, akkor még e lég sok ilyen probléma elé nézhetnénk, hisz mondjuk az Egyesült Államokban például most Clinton elnöknek már két éve is és a következő két évben is republikánus többségű szenátussal és képviselőházzal kell szembenéznie. Ha ott hasonló konszenzusproblémák merülnének fel, mint Magyarországon, akkor Clinton elnök egy darab minisztert nem tudna kinevezni a saját kormányába, mert a szenátus meg tudná akadályozni. De hát ott természetesen nem ez a helyzet. De mivel Magyarországon sajnos még konkrétan gyakorolgat juk a demokráciát, azért azt gondolom, ez a jelenlegi szisztéma jobban érvényesülhet. A parlament szerepéről. A Fidesz megpróbált előterjeszteni még finomabb megoldásokban is olyan javaslatot, hogy épüljön be az alkotmánykoncepcióba egy olyan pont, mely ki mondaná azt,
