Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3518 maximálisan 20 országgyűlési képviselő, hogy a 10,5 milliónak is legyen valamilyen szava ebben az ügyben. (12.30) Én úgy gondolom, hogy elfogadhatatlan, hogy néhány országgyűlési képviselő mondja meg a 10,5 milliónak, hogy nekik a kétkamarás parlament kelle vagy az egykamarás parlament, és miután a demokrácia szélesítése nem képzelhető el a kétkamarás parlament nélkül, ezért a Független Kisgazdapárt esetében sem képzelhető el, hogy mi ne m utassunk rá minden lehetséges alkalommal arra, hogy milyen hiba a kétkamarás parlament lehetőségének az előzetes kiküszöbölése. Ráadásul akkor, amikor technikai feltételei is fennforognak a kétkamarás parlament előkészítésének, hiszen néhány méterre tőlünk egy ugyanilyen gyönyörű terem áll teljesen üresen, mint ahogy üres akkor is, amikor én erről a kérdésről itt a tisztelt Ház előtt beszélek. De a másik terem az lehetne a felsőház, oda most minden további nélkül beültethetőek lehetnének a civil szervezetek , az önkormányzatok, az egyházak képviselői, a nemzetiségek képviselői és így tovább. Tehát egy valóságos demokráciának az alapjait vethetnénk meg, és az alkotmányozás egész folyamata úgy bonyolódhatna, hogy az egész társadalom részt venne abban, nemcsak i tt ez a néhány képviselő, hanem amint jeleztem, néhány méterrel odébb, a volt felsőházi teremben a magyar választópolgárok legszélesebb tömegei is. Nagyon sajnálom, hogy végül is, igen tisztelt képviselőtársaim – éppúgy, mint minden fontos kérdésében – az Országgyűlésben az önmaguk kompetenciáját mindenekfölé helyezik, és a magyar nép választási lehetőségét pedig kiiktatják. Gondolom, éppen ebből fakadóan, a Kisgazdapárt további kifogásait a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveivel kapcsolatba n nem fogja a Ház részéről egyetértés fogadni, pedig hadd legyen szabad azzal indítanom, hogy az első részt rögtön javaslom még az eddig beterjesztett kisgazda koncepción túlmenően egy külön fejezettel ellátni, amely az állam kötelezettségeit tartalmazná. Természetesen megfontolásra ajánlható az is, miután van egy külön "Az állam" fejezet, hogy esetleg nem ide kellenee technikailag beépíteni, de én úgy gondolom – miután itt jogok és kötelezettségek megfogalmazásáról lenne szó – , ezért az első részbe jobban beilleszthető szerkezetileg ez az elképzelés. Itt olyan kötelezettségeket kellene megfogalmazni, amelyek egy része lehet, hogy evidensnek tűnik az állam vonatkozásában, de miután az állam nem viselkedik úgy, hogy ez számára evidens, ezért mindenképpen eze ket a kérdéseket szabályozni kellene. Így a Független Kisgazdapárt megfontolásra ajánlja, hogy a magyarság fenntartására vonatkozó kötelezettséget foglaljuk az alkotmányos kötelezettségek közé, hiszen évtizedek óta vészesen fogy a magyarság lélekszáma, ebb en az évben durván mintegy 50 ezerrel fognak többen meghalni, mint amennyien születnek, és az előrejelzések vészesek, valamit kell tenni ennek a megakadályozása érdekében. Ezért a Független Kisgazdapárt ajánlja ennek az állami kötelezettség keretein belül való megközelítését. De ugyancsak rámutathatnék arra, hogy több évtizedes, sőt évszázados szomorú hagyománya a magyar társadalomnak az, hogy egyes térségek fejlesztésére jut pénz, az ország négyötödét kitevő vidéki lakosságot érintő térségekre azonban a fe jlesztést illetően nem jut pénz, ezért célszerű lenne az állami kötelezettségek között megfogalmazni az elmaradott térségek felemelésének kötelezettségét. Hiszen gondoljanak arra, hogy ma Magyarország legalább három részre szakított, és jobban, mint volt a török hódoltság idején, mert ez a több részre szakítottság az elmaradott gazdasági helyzetből fakad, vannak egész térségek; és most már engedjék meg, hogy erre ne csak mi, a Kisgazdapárt részéről utaljunk rendszeresen, hiszen végre – igaz, hogy csak másfé l héttel ezelőtt – , de a miniszterelnök úr is észrevette ezt a tényt Debrecenben, és a köztársasági elnök úr is közel hat és fél év után észrevette Somogy megyében, hogy milyen elmaradott vidéki térségek vannak.
