Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3519 Ha egyszer most már a köztársasági elnök úr is és a miniszterelnök úr is több év után felfigyeltek az elmaradott vidéki térségekre, akkor úgy gondolom, hogy a Független Kisgazdapárt évek óta visszatérően hangoztatott tényszerű megállapításaira odafigyelhet a tisztelt Ház is, hogy az elmaradott vidék i térségek felemeléséért kell valamit tenni, és ennek az alkotmányos kötelezettségnek az alapjait az alkotmányba kell lefektetni. Ugyancsak kiemelten ebbe a részbe kívánkozik – noha az emberi jogok fejezetbe is beilleszthető lenne – , de miután mi az állami kötelezettség részét emelnénk ki a kérdéskörnek, mi ide javasoljuk felvenni a fiatalok első munkahelyének és első lakáshoz juttatásának a jogát, illetőleg az állam részéről való kötelezettségét. És hogy ez mennyire nem csak egy formális jog, hadd hivatkoz zam arra, hogy amikor 1995 decemberében az úgynevezett privatizációs többletbevétel befolyása a kormányzati oldalt is és az ellenzéket is felkavarta, és itt nagy hirtelen dönteni kellett, hogy mi történjen. A következő év januárjában a Független Kisgazdapá rt beterjesztett olyan országgyűlési határozati javaslatot, hogy a privatizációs többletbevételnek egy részét fordítsa a Ház a fiatalok első munkahelyhez és lakáshoz jutásának elősegítésére, részben hitelek folyósítása útján, részben pedig 20 ezer állami b eruházásban felépülő lakást javasolt a Kisgazdapárt a privatizációs többletbevételből, amelynek ráadásul munkahelyteremtő oldala összesen 72 ezer lett volna, 42 ezer közvetlen munkahely és 30 ezer közvetett munkahely formájában. Ha az alkotmányos jog és kö telezettség az alkotmányból következik, ebben az esetben a tisztelt Ház nem hozhatott volna olyan döntést, hogy elutasítja a kisgazda kezdeményezést, és végül is adósságtörlesztésre ment el ez a pénz, mert hiszen ma már tudjuk, hogy bármennyire is arra hiv atkozott a Ház, hogy az adósságtörlesztés az egy nagyon fontos dolog, ma már tudjuk a következő évi – tehát a '97. évi – költségvetési számok tükrében, hogy sajnálatos módon az adósság nem csökken, hanem 300 milliárddal önmagában a belső államadósság utáni kamattétel is nőni fog. Nem épültek lakások, nem teremtődtek a fiatalok számára első munkahelyek meg második meg tizedik munkahelyek sem, és ugyanakkor a belső államadósság utáni kamatterhek is elképesztő módon növekedtek. Ezért tehát egyegy alkotmányos tétel megfogalmazásának és annak az új alkotmánykoncepcióba való beépítésének meghatározó jelentősége lehet. (12.40) (Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) És miután az összefügg a népesség csökkenésének tragikus voltáv al, tehát azzal, hogy most már lassan a betelepítés tényével is szembe kell néznie egy évtized után várhatóan a magyar vezetésnek, ha nem történik valami jelentős változás a népességcsökkenés megállítása ügyében. Bizony én úgy gondolom, hogy számos indok s zól amellett, hogy most már ezt a tételt is alkotmányos tétellé kell tenni. Ugyancsak javasolja a Független Kisgazdapárt, hogy az esélyegyenlőségre való törekvés kötelezettségét állami szinten, az alkotmányba foglaltan valósítsuk meg, építsük be az alkotmá nyos alapelvek közé, hiszen gondoljanak arra, hogy most már itt sajnálatos módon durván legalább egy évtizede a parasztgyerekek, de a nemzeti középosztály tagjainak gyermekei vagy a munkásgyerekek is egész egyszerűen szinte tudatosan el vannak zárva a tanu lás és különösen a továbbtanulás lehetőségétől. És miután ez főleg a kistelepüléseket és az elmaradott vidéki térségeket oly mértékben sújtja, ami a magyarság egész jövőjére nézve nagyon káros kihatással lesz, ezért a Független Kisgazdapárt javasolja ennek a szokatlan alkotmányos megoldásnak a végiggondolását, mert én úgy gondolom, hogy nem az a fontos, hogy szokásose az alkotmányba ilyen kitételek beépítése vagy sem, hanem az lenne a meghatározó fontosságú, hogy végre a vidéki gyerekek az esélyegyenlőtlen ségből alkotmányos segítséggel kerülhessenek közelebb az esélyegyenlőséghez. Hiszen a valóságban ezt az
