Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3517 Tisztelt Országgyűlés! Most a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költség vetéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját elnapolom, folytatására ma délután kerül sor. A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatás a és lezárása ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Soron következik a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az alkotmányelőkészítő bizottság önálló indítványát új vá ltozatban, H/3358. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Először Torgyán József képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt, őt követi majd Trombitás Zoltán képv iselő úr a Fidesz részéről. Megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Engedjék meg, hogy a korábbi felszólalásomat, amikor is a Magyar Köztársaság alkotmányának szabály ozási elveiről kifejtettem már a Független Kisgazdapárt véleményét, és rámuttam arra, hogy az egész alkotmányozási folyamat miért áll szemben a társadalmi elvárásokkal, hiszen abból a társadalom döntő többségét kirekesztették, és rámutattam arra, hogy menn yire nincs jól szabályozva sem a jelenlegi alkotmányban, sem a tervezett alkotmányban az államhatalmi ágak egymáshoz való egyensúlyának a kérdése, külön is kiemeltem, és most is rá kell arra mutatnom, hogy a jelenlegi konstrukció szerint és a szabályozási elvek szerint is végül is egy olyan diktatórikus lehetőség van a jelenlegi államhatalmi ágak szabályozottságának egymás vonatkozásában a túlsúly kialakulása következtében, hogy akinek megvan az 50 százalék plusz 1 mandátumtöbbsége a Házban, az tulajdonképp en minden kérdést eldönthet, hiszen a parlamenti döntések többségéhez rendelkezésére áll a többség – ő adja a kormányt, ő adja a miniszterelnököt, a házelnököt, ő adja a köztársasági elnököt; hiszen az első két parlamenti választási fordulóban kell csak a valamennyi parlamenti képviselő kétharmadának szavazata, a harmadiknál elég a jelen lévő képviselők többségének szavazata. Ezt azt jelenti, hogy ők mondják meg, hogy ki legyen a köztársaság elnöke, de ők mondják meg a fontos intézményi vezetőknek a kilétét is. Legutoljára épp az MTIvel kapcsolatos törvény tárgyalásánál mutattam rá arra, hogy az Alkotmánybíróság döntése ellenére milyen kormányzati hatalmi kézi vezérlés alakulhat ki az MTInél, hiszen a miniszterelnöknek a választási joga egyértelművé teszi, hogy végül is ő fogja megmondani, hogy ki legyen az MTI elnöke is. Tehát tulajdonképpen hatalmi koncentrációról van szó, amely a kétkamarás parlamenttel és a köztársasági elnök nép általi választásával oldható fel. Többen szóltak már a köztársasági elnök nép általi választása mellett, de hadd emeljem ki külön is, hogy a Független Kisgazdapárt durván 250 ezer szavazatot gyűjtött össze annak érdekében, hogy a köztársasági elnök nép általi választása fölött a népszavazás kapcsán lehessen dönteni. Rendkívül sa jnálatosnak tartjuk, hogy végül is ez a népszavazási kezdeményezés is a Ház által elutasításra került, mint ahogy az egész alkotmánykoncepció előzetes népszavazásra vitelét sem fogadta el a Ház többsége. Pedig egyértelmű, hogy úgy megalkotni egy normaszöve get, hogy előtte a koncepcionális kérdésekben nincs a népnek döntési lehetősége, egy olyan helyzet keletkezik, amikor is a népnek nincs valóságos döntési pozíciója, mert ha lenne, akkor megengedné a tisztelt Ház, az a néhány országgyűlési képviselő, aki ez ekben az ügyekben a Házat prezentálja, tehát megengedné az a 1020,
