Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Bejelentés a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat visszavonásáról - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának megkezdése - DR. KISS JÓZSEF (MSZP):
3485 Fontosnak tartanám ezért, az előterjesztő egyetért egyébként az Állami Számvevőszék véleményével, hogy egy körülbelül – nem merek számot mondani, mert ezt meg kellene nézni pontosan – 5 milliárdos összeggel növekedjen meg a gyógyítómegelőző kassza teteje. Miért lenne ez fontos? Azért, mert igazából túlbe csültnek érzem a szerkezetátalakításból várható gazdasági megtakarítások költségvetési becslését. Úgy gondolom, hogy akkora összeg nem takarítható meg a rendszerben, amikor a szerkezetátalakításról szóló törvényt megalkottuk, nem is ez volt a célunk. Az vo lt a célunk, hogy a szükséges ellátásokat – a szűkített kapacitás mellett is – a rendszer biztosítani tudja, és a jelenlegi finanszírozási rendszerben ebből az következik, hogy innentől kezdve ugyanazt az összeget kell kifizetni, hogyha a teljesítmény azon os a szűkebb kapacitásokban. Még egy elem jött be a képbe, ez pedig az, hogy a minimumfeltételek meghatározásakor kiderült, hogy nagyon sok olyan intézmény működik, amelyik ezeknek a minimumfeltételeknek sem felel meg, tehát igazi megtakarítás valószínűleg nem várható a rendszerből, és szerencsére nem kell 6000 embert elbocsátani, hiszen a minimumfeltételeknek való megfelelés magával hozza azt is, hogy az egészségügyben dolgozókat meg kell tartani, át kell esetleg irányítani másik munkahelyre, hogy a működő – szűkebb ágyszámmal, de működő – osztályok, intézmények személyi állománya biztosítva legyen. Innentől kezdve persze megtakarítások keletkeznek majd valószínűleg a végkielégítésekre betervezett összegen. Fontosnak tartanám tehát, hogy beépüljön a rendsze rbe ez azért is, mert valóban igaz, hogy az ügyeleti díjak, készenléti díjak kifizetésével kapcsolatban egy törvénytelen állapot az általános az egészségügyben, és csak idő kérdése, hogy melyik intézményben, mikor jut el az érdekérvényesítés arra a szintre , amikor ennek a kifizetését joggal bírósági döntéssel megalapozottan képviselik. Fontos tehát a fekvőbetegellátás finanszírozásában a változás, de az is igaz, hogy ennél nagyobb összeget valószínűleg a jelenlegi finanszírozási rendszerben nem szabadna ig azából betervezni az első fázisban. És azért mondom az első fázist, mert úgy gondolom, hogy 1997ben változtatni kell a jelenlegi finanszírozási rendszeren. Változtatni kell a következők miatt. Megállták az Alkotmánybíróság próbáját, az alkotmányosság prób áját megállta a LXIII. számú törvény, a kórházi kapacitások szabályozásáról szóló törvény, és ez azt jelenti, hogy megváltozott a jogi helyzet. Innentől kezdve ha az Egészségbiztosítási Önkormányzat, illetve a pénztár egy kapacitáslekötési szerződést köt, akkor ennek a kapacitásnak a fenntartására jogilag is köteles. Tehát nem függ annyira a teljesítménytől a finanszírozás, hanem a jogi helyzet megváltozásából fakadóan igenis a finanszírozás egy alapértékét biztosítani kell; magyarán mondva, ha egyszer a ka pacitást lekötötte, akkor garanciális elemeket kell abba beépíteni, hogy ez a kapacitás valóban működhessen, és esetleg a következő évi szerződéskötéskor lehet azokat a korrekciókat elvégezni, hogyha a kapacitás gazdaságosan, hosszabb távon nem működtethet ő a teljesítmények hiányában, vagy nem megfelelő elosztása miatt. Ezért lenne fontos egy átalakulás. Az átalakulást én úgy gondolom, hogy nem visszafelé lépésként kellene megtenni, ami többször felvetődik, hogy vissza kéne emelni valamiféle báziselemet a f inanszírozásba, hanem úgy gondolom, hogy előrefelé kellene lépni, és egy úgynevezett normatív finanszírozás alapot kellene meghatározni. A normatív finanszírozási alapnak tartalmaznia kellene a dologi költségek egy korlátozott körén kívül a minimumrendelet betartásához szükséges személyi állománynak a közalkalmazotti bértáblának megfelelő bérét például, és erre kell ráépíteni a teljesítményarányos finanszírozási elemet. Ebben az esetben egyébként a bérmegállapodások betartására és azok intézményekhez juttat ására is egy újabb garanciális elem keletkezne. Mivel ehhez idő kell, valószínűleg fél évnél előbb ez nem
