Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a belügyminiszterhez - "Elszabadult a pokol, avagy a közbiztonság teljes csődje" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
338 Mielőtt kimondanám a határozatot, kérem, hogy jelezzék, akiknek nem működött a gépe. Pál Béla, MSZP; Medgyasszay László. MDF. Van még képviselő, akinek a gépe nincs bekapcsolva? Ha nincs, akkor néhány másodperc múlva megismételjük a szavazást. Kérném, hogy figyelmeztessék a képviselőket a folyosón, hogy foglalják el a helyüket; csak úgy leszünk hatá rozatképesek. Tehát Dávid Ibolya képviselő asszony nem fogadta el a legfőbb ügyész úr válaszát. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ? Kérem, szavazzanak! Most. (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a legfőbb ügyész úr vála szát 132 igen szavazattal, 49 ellenében, 23 tartózkodással elfogadta. Dr. Homoki János (FKGP) - a belügyminiszterhez - "Elszabadult a pokol, avagy a közbiztonság teljes csődje" címmel ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Dr. Homoki János úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: "Elszabadult a pokol, avagy a közbiztonság teljes csődje" címmel. Dr. Homoki János képviselő urat illeti a szó. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Belügyminiszter Úr! Az ország lakossága egyre nagyobb aggodalommal tapasztalja, hogy az elmúlt években soha nem látott mértékben romlott a közbiztonság. Különösen súlyos a helyzet a terroristák által elkövetett rob bantásos merényletek tekintetében, mivel ezekkel szemben védtelen a lakosság, így körében minél nagyobb riadalmat, félelmet vált ki, így teljes létbizonytalanságban érzi magát. A terroristák veszélyeztetik demokratikus államrendünk alapjait, különösen ami kor a rendőrség évek alatt sem tudja felderíteni az elkövetőket. Matuska Szilveszter 1931es ügyködése óta egészen 1989ig kellett várni arra, hogy ismét robbantásos merénylet történjen az országban, pontosabban eddig kellett várni, hogy a közvélemény rész információkat kapjon robbantásos merényletről. 1989. február 17én a keletnyugati metró egyik vonatának utolsó kocsijában házilagos kivitelezésű csőbomba robbant. Személyi sérülés nem történt, ám az anyagi kár jelentős volt, a rendőrség a mai napig nem ta lálta meg a tettest. 1991. július 24én ismeretlen eredetű és szerkezetű bomba robbant Budapesten, az akkori Mártírok útja 3537. szám alatti épület falára szerelt hulladékgyűjtőben. Egy személy 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, a tettes és az i ndíték azóta is ismeretlen. 1991. december 23án, délelőtt 9 óra 40 perckor a ferihegyi gyorsforgalmi úton robbantásos merényletet követtek el az Oroszországból Izraelbe kivándorlókat szállító autóbusz ellen. A pokolgépet egy, az árokpart szélé n hagyott lopott személygépkocsiba rejtették, majd az autóbuszt - az azt kísérő rendőrautó odaérkezésekor - távirányítással felrobbantották. Az ORFK akkori bűnügyi főigazgatója a rendőrség egyik nagy adósságának tartja az ügy felderítését. 1994. június 1j én, kora reggel Szegeden a Rókustemplom közelében egy buszmegálló szeméttárolójában bomba robbant. Egy, a buszmegállóban várakozó nő a repeszektől megsérült. Június 11én hajnali 2 óra 40 perckor az Országház XIXes számú kapuját időzített pokolgéppel ber obbantották. Személyi sérülés nem történt, de a kapu megsemmisült. Július 23án hajnali 4 óra körül a Mátyástemplom Halászbástya felőli kapuját robbantották fel. Senki nem sérült meg, de a kár több millió forint volt. A három merényletről annyit mondott a főigazgató úr, hogy ma még közelebbről meg nem nevezett politikai indíték keresendő valamennyi mögött, de az elkövetők külföldre szöktek. 1995. május 29én Budapesten a Topolya utca 48. szám alatti szemeteskukában robbant pokolgép. Személyi sérülés nem t örtént, két közelben parkoló autó megrongálódott. A tettes és az ok ismeretlen. Nincs
